A máriapócsi fatemplom tervéről
2011. július 16. szombat, 08:46

A ruszin görög katolikusság hagyománya- része egy nagyobb keresztény kultúrkörnek

Ruszin fatemplom építési szándéka a történelmi jelentőségű kegyhelyen, Máriapócson

Minden vidéknek és nemzetnek megvannak a maga különlegességei, melyekkel nemcsak határain belül, de az egész világon büszkélkedhet. A kárpátaljai templomépítészet egyedülálló példái a fatemplomok. Ezeket az építészeti remekműveket népi ácsmesterek csodálatos mesterségbeli tudással, egyetlen vasszög nélkül ácsolták össze olyan sajátos építészeti stílusban, amely csak az adott vidékre jellemző.

2008. április 10.-én a Nagy Szent Bazil Rend atyáinak máriapócsi monostorában

nyilatkozatot írt alá egy ruszin fatemplom megépítésének szándékával a Nagy Szent Bazil Rend képviseletében, főtisztelendő Szocska Ábel bazilita szerzetes, rendi elöljáró, házfőnök és az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat képviseletében Manajló András, az ORKÖ elnöke.

A jelenlévők megállapodtak abban, hogy úgy a Nagy Szent Bazil Rend, a görög katolikus egyház, mint a ruszin közösségek életében, e történelmi jelentőségű kegyhelyen, Máriapócson, felépítenek egy ruszin építészeti hagyományokat képviselő fatemplomot.

E szándék a következő történelmi előzményre és korabeli feljegyzésekre épül :

„…1696.november 4.-én a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a szent liturgiát végezte, Eőry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek.” Valamint, ugyan ez a „kis fatemplom” adott otthont az 1715. augusztus 1-2 és 5.-én megismétlődő csodának. A „…több órás könnyezést sok százan látták”. Az 1905. december 3.-i harmadszori csodás könnyezés a jelenlegi templomban történt. E történelmi előzményekre hivatkozva, illetve arra, hogy a fent említett fatemplomot ruszinok építették, mélyül el a jelenlévőkben az a szándék, hogy a mai Máriapócsi Bazilika mellett építik fel a fatemplomot. E fatemplom megépítésének igényét az is indokolja, hogy Máriapócs kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is elismert és látogatott Nemzeti Kegyhely, amely nemcsak a hivatalosan kivizsgált csodáknak, de a kegyelem számtalan megnyilvánulásának helye is. Zarándokhelye a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, de különösen a magyarok mellett, a ruszinoknak és a ruszin hagyományokkal rendelkező görög katolikusoknak, akik hazánkban és a környező országokban élnek. Idegenforgalmi és turisztikai jelentőségén túl, mint ruszin tárgyi emlék megépítésével, a Nemzeti Kegyhelyhez való ruszin kötődés erősödését kívánjuk növelni.

A jelenlévő Rendi elöljáró, főtisztelendő Szocska Ábel atya, a Rend tulajdonát képező ingatlant ajánlja fel, valamint biztosítja az adminisztratív hátteret. Manajló András, az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke, pedig anyagi támogatással, a pályázati lehetőségek megkeresésével, tervezéssel és a kivitelezéssel vállal részt e nemes cél megvalósításában.

Közösen kérik a máriapócsi Könnyező Szűzanya és Szent Mihály főangyal oltalmát, rendalapító Nagy Szent Bazil atyánk és Szent Makrina anya, Szent (Gojdics) Péter Pál bazilita szerzetes-püspök és Romzsa Tódor fölszentelt püspök-vértanú égi közbenjárását e nemes szándék megvalósításához.

A Jóisten segítse történelmi jelentőségű célkitűzésüket!