Országos Ruszin Önkormányzat - Вседержавноє Русинськоє Самосправованя
Húsvéti üdvözlet 2019
2019. április 18. csütörtök, 09:28

 
Meghívó 2019.04.25
2019. április 17. szerda, 10:16

 
Meghívó 2019.04.26
2019. április 17. szerda, 10:13

 
Pápai Audiencia 2019
2019. március 30. szombat, 10:05
2019. március 27-én Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke és Ruszinkó Szergej érseki titkár részt vettek Rómában, a Szent Péter téren megtartott pápai audiencián. Őszentsége Ferenc pápa megáldotta azt a fából faragott keresztet és ruszin címert, amelyek a Debrecen-Józsán felépült Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház homlokzatát díszítik majd.  A Vatikáni Rádió magyar nyelvű szerkesztősége ebből az alkalomból interjút készített Kocsis Fülöp érsek-metropolitával. A 2019. március 29-én, 22 órakor a Vatikáni Rádió magyar adásában elhangzott a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitával készült interjú megtalálható a Vatikáni Rádió internetes
archivumában.
 A történelmi jelentőségű eseményről készült részletes beszámolónkkal a közeljövőben fogunk jelentkezni a ruszin nemzetiségi médiában.
 
 
 
 
 
Magyarországi ruszin küldöttség a Pápánál. 
Peter Vértesaljai László interjúja Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával. 
 
Peter Vértesaljai László: Nagy szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió stúdiójában Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek- metropolitát, aki a Szent Atyánál járt a héten, szerdán, méghozzá két kísérővel - ők pedig a magyarországi ruszin kisebbségnek a képviselői. Milyen céllal kaptatok a Szentatyával való találkozási lehetőséget érsek atya? 
 
Kocsis Fülöp érsek-metropolita: Valójában én voltam az ő kísérőjük, mert a magyarországi ruszin kisebbségnek az elnöke, Kramarenko Viktor és a szóvivője, Giricz Vera azzal a kéréssel kerestek meg engem, hogy a Debrecenben már fölépült Ruszin Nemzeti Közösségi Házat egy szép címerrel szeretnék díszíteni, és milyen szép lenne, hogy ha ezt a címert Ferenc pápa megáldaná. És akkor elindítottam a folyamatot: megkértem a kollégium új rektorát, Németh Norbert atyát, hogy segítsen nekünk, illetve Habsburg Eduárd (Magyarország vatikáni képviselője – a szerk.) volt az, aki közvetlenül fölkínálta a segítségét, aztán ő is vitt be bennünket, el tudta intézni, hogy Ferenc pápa ezen a napon a pápai kihallgatás során fogadjon bennünket, és természetesen vállalta is. Velem volt még Ruszinkó Szergej, a titkárom, aki egyébként szintén ruszin származású, de ő Kárpátaljáról való, úgyhogy hárman voltak a delegációban a ruszin kisebbségnek a követeikén. És a pápai kihallgatáson nekem nagyon-nagyon megható volt a Pápának a beszéde a kenyérről, ezután én elmondtam nekik (a küldöttségnek - a szerk.) a tanítást. A kihallgatás után pedig a püspököket, bennünket odainvitáltak rövid találkozásra, kézcsókra, és akkor én már jeleztem Ferenc pápának, hogy hát nemcsak a magam nevében jöttem, hanem a magyarországi ruszin kisebbség kérését tolmácsolom, akik szintén itt vannak velem, és majd utána, kérem, hogy áldja meg ezt címert és egy szép fakeresztet, amelyet majd elhelyezünk a debreceni házra. Rábólintott, hogy megteszi, ezt a kérésünket teljesíti, és később pedig, amikor odavezették a világi vendégekhöz, akkor én tolmácsoltam ezt a kérést újra, és akkor találkoztak vele, megáldotta ezeket a szép tárgyakat, úgyhogy ezzel a nagy örömmel viszik most már haza, és helyezzük el Debrecenben ezen a Ruszin Házon ezt a szép címert és a fakeresztet.
 
Peter Vértesaljai László: Ebben az összefüggésben mit hasznos tudni nekünk a ruszinokról, ruténokról, főként vallási értelemben, de létszámban is hol vannak jelen?
 
Kocsis Fülöp érsek-metropolita: A ruszin nép nagyon sokat szenvedett nép, és a mai jelenlegi politikai, nemzetpolitikai helyzetben azért vannak továbbra is nehéz körülmények között, mert nincs anyaországuk, tehát Kárpátalján, Szlovákiában, Magyarországon és még több más országban is vannak jelen nagy számban. A magyarországi ruszin kisebbség kb. egy 5000 fős egység. A legnagyobb számban nyilván Szlovákiában, illetve Ukrajnában vannak, továbbá Szerbiában, de a fő központjuk az Ungvár, Munkács, Beregszász, és ezen a területen történelmileg a monarchia idejében is itt voltak nagy számban, és ők mindig is görögkatolikusok voltak, tehát a görögkatolikus egyházzal nagyon szoros kapcsolatuk van. Ami még nagyon érdekes, hogy az ő nyelvük, a nemzeti nyelvük az egyházi szlávval mondhatni azonos. Tehát a legrégebbi, legősibb szláv nyelvet beszélik ők, amely az írásjelekben is nagyon közeli ahhoz az egyházi szlávhoz, amelyet ószlávnak nevezünk, és ők gyakorlatilag ezen a nyelven beszélnek.
 
Peter Vértesaljai László: Érvényes lenne a - valamilyen értelemben - a hasonlat, hogy ők a csángói az ottani ukrán közös nyelvi nagycsaládnak? 
Kocsis Fülöp érsek-metropolita: Nyelvük ősiségét tekintve igen egyértelműen, egyértelmű, hiszen nyilván az összes szláv nyelvnek megvolt a maga őse, és ezt ma azzal az ószlávval azonosítjuk, amelyet az egyházban használnak ma már. Tehát például ezt az egyházi szlávot használják ezeken a szláv területeken meg Oroszországban is, de nem értik. Csak a nagyon tanult emberek értik azt a nyelvet, amit a templomban énekelnek. Oroszországban is például. De ez így van Görögországban is, hogy van az ősi ógörög, koiné görög, amelytől már jelentősen eltért a mai beszélt görög nyelv, és az egyházi görögöt, az egyházi nyelvet csak a tanultabbak értik, hát ugyanez a szláv nyelven belül is. Viszont a ruszinok, gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy szinte ezen a nyelven beszélnek - egy nagyon érdekes nyelvi és nemzeti jelenség. 
 
Peter Vértesaljai László: Van a ruszin népnek egy nagyon ismert és elismert képviselője? 
 
Kocsis Fülöp érsek-metropolita: Több is van, de akit mi különösen is nagy szeretettel számon tartunk, az Romzsa Tódor Munkácsi görögkatolikus püspök. Aki, megint az ő személye is, egy nagyon markáns jele annak, hogy a ruszin és a magyar közösség nagyon közel áll egymáshoz. Tudniillik Romzsa Tódort mi magyarok is sajátuknak tekintjük. Őrá az volt a jellemző, hogy az egyházmegyéjében sok nemzet volt, és mindig azon a nyelven írt, akikhöz éppen szólt az ő levele. Az ő beszélt nyelve a ruszin volt, de amikor magyarokhoz szólt, akkor magyarul írt, hogyha románokhoz szolt - akkor románul írt. Ezt a hármat tudom egészen biztosan mondani. Így aztán, ahogyan mi nevezzük őt Romzsa Tódornak, ezt végül is így írta alá egyébként, ez is arra utal, hogy ő a magyarságát is sajátjának tekintette. Na most a ruszin mint nép a magyarokkal nagyon közeli, nagyon baráti, tehát mondhatjuk, hogy erősebb mint a magyar-lengyel baráti kapcsolat - csak erről kevesen tudnak, mert nagyon kicsiny nép. Az összlétszámuk az egész világon olyan kb. 70-80 ezer fő. Nagyon szoros a kapcsolat, és ráadásul ők alapvetően főként görögkatolikusok, ezért hát sok szálon vagyunk nagyon jó kapcsolatban és viszonyban velük.
 
Peter Vértesaljai László: Érsek atya, hálásan köszönöm a beszámolót. 
A szerkesztők Vértesaljai László és Somogyi Viktória.
 
 
Meghívó - II: Rákóczi Ferenc ünnepség 2019
2019. március 06. szerda, 21:27

 
További cikkeink...
Warning: Illegal string offset 'active' in /chroot/home/ruszinco/ruszin.com/html/templates/russin/html/pagination.php on line 129 Warning: Illegal string offset 'active' in /chroot/home/ruszinco/ruszin.com/html/templates/russin/html/pagination.php on line 135 Warning: Illegal string offset 'active' in /chroot/home/ruszinco/ruszin.com/html/templates/russin/html/pagination.php on line 129 Warning: Illegal string offset 'active' in /chroot/home/ruszinco/ruszin.com/html/templates/russin/html/pagination.php on line 135 « ElsőElőző12KövetkezőUtolsó »

1. oldal / 2