Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet

 

Az intézet telefonszáma: +36-1-468-2636

Székhely: 1147 Budapest, Gyarmat utca 85/b.

Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Alapítás éve: 2016.

 

Igazgató: Dr. Káprály Mihály

Tudományos titkár: Szücs-Vorinka Irén

Tudományos munkatárs: Giricz Viktor

 

Közérdekű adatok: https://intezet.ruszinok.com/

 

Intézetünkről

2016. május 1.-i dátummal kezdte el működését Budapesten a Ruszin Tudományos Intézet, melynek vezetője Dr. Káprály Mihály, tudományos titkára Vorinka Irén. Az Intézet székhelye a Budapesti Gyarmat u. 85/B szám alatt működik. Tevékenységük körét hosszan lehetne sorolni, de ezek közül is szeretnénk megemlíteni néhányat. Az Intézet közfeladata a ruszin nemzetiségi feladatot ellátó tudományos és kutató tevékenység ellátása. Ruszin nyelven, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtése, tudományos értékű feldolgozása és közzététele. Az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlése 2016. november 29.-i ülésén döntött arról, hogy az Tudományos Intézet 2017. január 1. hatállyal Hodinka Antal akadémikus nevét viselje, így ez évtől már Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetként tevékenykedik. Az Intézet nagy gondot fektet a ruszin nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzésére, feltárására, fejlesztésére, bemutatására. Aktívan részt vesz a ruszin nemzetiségű települések hagyományainak kutatásában. Az Intézet együttműködik a hazai és más külföldi tudományos kutató intézetekkel, kulturális intézményekkel, szervezetekkel, valamint a tudományos, a művelődési és kulturális élet egyéb szereplőivel.  

 

2022.09.16.

„A világ ruszinisztikája ma: a fejlődés elméleti és gyakorlati kérdései”

tudományos konferencia

 

Mi, ruszinok, kitarunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy történelmünkkel elveszett nép legyünk. A 90-es évek bársonyos forradalmai korszakában történt ruszin reneszánszának köszönhetően újjászülettünk, ruszinnak vallottuk magunkat, szabadon beszélhettünk, írhattunk. Jó volt tudni, vállalni ruszinságunkat, ruszin származásunkat, nem fontos, hogy beszélünk-e ruszinul, vagy sem, ismernünk kell gyökereinket, származásunkat, amely, akarjuk, vagy sem, de megnyilvánul.

De nem csak beszéltünk, hanem írtunk is. Mert az ember nemcsak beszél, hanem gondolkodik is. Csak hát az írásokat nem volt hol megjelentetni.

A gondolatok azonban nem vesznek el. Ujjászületnek minden nap, össze lehet vetni őket mások gondolataival, ha nyitottak vagyunk, és van is lehetőségünk nyitni mások felé, így vagy úgy, de végül is fennmaradnak.

Sok éven át tartott ez így. Sokféleképpen: otthon a vacsoránál, barátokkal, kollégákkal, digitálisan és magányos gondolatok közt éjszaka.

E folyamat eredménye volt, sok korábbi eseményhez hasonlóan, a tudományos konferenciánk Budapesten ez év szeptember 16-án. A konferenciát ünnepi és tájékoztató beszédével Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója nyitotta meg, ez után következett Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetőjének köszöntőjével, amelyben beszélt ruszin gyökereiről, a ruszin lélekről, megőrzésének fontosságáról, a görögkatolikus vallás fontosságáról, és sajnos szót kellett ejtenie a háborúról is. Mivel a konferencia ruszin nyelvű volt, Dr. Simicskó István beszédét lefordítottuk. A jelenlévőket szintén köszöntötte Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke is, aki ismertette a magyarországi ruszin közigazgatási rendszert.

Köszönhetően a Magyar Kormány egyedi és történelmi viszonyának a ruszinokkal, valamint Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólójának tevékenységének a konferencia első napját az Országházban tarthattuk. A tisztelet mély érzése és a múlt jelenléte uralkodott Széll Kálmán, Magyarország nagyjának történelmi termében. A tisztelet a ruszinoknak, a ruszinisztika professzorainak, tudósainak és fiatal szakembereinek is szólt. Ilyen környezetben az első nap ülésének előadásaikkal felléptek:

Koporova Kvetoszláva (Szlovákia): A ruszin nyelv a nyelvtani szabályok változásainak szövegkörnyezetében Szlovákiában.

Padjak Valerij (Szloákia, Ukrajna): Jázécsije (ószláv írás) ma: a ruszin ruszofilok írók műveinek átírásának elvei és problematikája.

Pavlics Michál (Szlovákia): A nemzettudat jelenléte Szlovákia ruszin irodalmában 1989 után.

Sipovics Jura (Ukrajna): Okító levelek: kivonatok Duchnovics Alekszander levelezési gyűjteményéből.

Michajlo Fejsza (Szerbia): Prof. dr. Julián Ramacs hozzájárulása a ruszinisztikához.

Dudasova Julia (Szlovákia): Ruszin nyelvjárások a nyelvi kapcsolatok szempontjából Kárpát-medence nyelvi térségében.

Kaname Okano (Japán): A mozgást kifejező igék a magyarországi ruszin nyelvben: a „Ruszin Világ” lap szövegei alapján.

Kalinics Tomas (Csehország, Skócia, Ukrajna): Törekvések a ruszin nyelvi aktivitás érdekében.

A tudományos előadások után szóhoz jutott a politika is. Papuga Olena, az emberi és nemzetiségi jogok és párbeszéd minisztériumának államtitkára Szerbia ruszinságának helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Az előadása alapján Szerbia nemzetnek ismeri el a ruszinokat, iskolákat, gimnáziumokot tartanak fenn. A konferencia első napját idegenvezetővel vezetett parlamenti séta zárta.

A konferencia második napján átköltöztünk a magyarországi ruszinok székházába, amelyet a Magyar Kormány pályázati támogatásával újítottak fel. A konferencia vendégei megtekintették a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelyét, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet és az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát.

A parlamentinél kisebb teremben, de baráti, testvéries közegben a következő előadások hangzottak el:

Budovszka Jelena (USA) nevében Zadoja Kira (Németország): „Sárkány” a kárpátaljai ruszinok és szomszédaik folklórjában.

Dr. Lyavinecz-Ugrin Marianna (magyarország): In memoriam Benedek Gergely. Benedek Gergely Komlóska ruszin nyelvének örzője.

Holubkova Michaila (Szlovákia): Idegen eredetű szavak a ruszin népi nyelv szlovákiai változatában.

Szűcs-Vorinka Irén (Magyarország): Hodinka Antal életének és tevékenységének adalékai: néhány dokumentum az akadémikus örökségéből.

Káprály Mihály: Aktuális-e a ruszin nyelvjárások kutatása a XXI. században (az Ungvári járás Nagyláz falu lakóinak beszédtanulmányozási tapasztalataiból).

A konferenciát Káprály Mihály összefoglalója és Giricz Vera beszéde zárta. Ezután leróttuk tiszteletünket a ruszinok előtt a székház udvarán állított kopjafánál.

A konferencia értékes tudással szolgált a jelenlevőknek, megmutatta, hogy a ruszinisztika valóban tudomány, és még sok munkára, kutatásra van szükség.

Mély tiszteletünket fejezzük ki a ruszinisztika szakembereinek, a konferencia szervezőinek és a jelenlevőknek a részvételért, érdeklődésért és erőért ruszinnak lenni.

A konferencián jelen volt többek közt Peter Medvigy, ruszin újságíró, aktivista és színész, a szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová ruszin tanácsadója is Eperjesről. Az ő cikkeit a konferenciáról megtalálhatják ruszin nyelven a lem.fm honlapon.

 

A konferencia rendezője a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet, támogatói Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (pályázati azonosító: NKUL-KP-1-2022/2-000545), Országos Ruszin Önkormányzat, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója.

 

 

 

 


Tudományos kiadványaink, amelyeket a Magyarország kormánya, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója valamint az Országos Ruszin Önkormányzat támogatták:

 

 

A magyarországi ruszin nyelv kodifikációs folyamatának alapvető munkája, szerzője dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója. 

 
 
 
 
Dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója által gyűjtött Kárpát--medencei ruszin helységneveinek gyűjteménye, amiben érdekes helységneveket találhatnak a magyar olvsók is:
 

A ruszin-magyar, magyar-ruszin szakszavak szótára, mely a korábbi ruszin-magyar, magyar-ruszin szótárak kiegészítése a különleges szavakra, kifejezésekre összpontosítva.

 

A ruszin-magyar szótár bemutatása

NEMZ-KUL-18-1491

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 2018. november 10-én Croatica Kft. előadótermében bemutatásra került a ruszin-magyar szótár. A tudományos munka a maga nemében páratlan, hiszen a második világháború után az a korszerű szótár, melyre alapozva tanítható a ruszin nyelv. Giricz Vera ruszin parlamenti szószóló megnyitójában a tudományos munka fontosságát méltatta, kitért az iskolai oktatásban betöltött szerepére. Dr. Káprály Mihály intézetigazgató mutatta be a szótárt, mint a ruszin nyelvtudomány fontos eredményét, és elemezte annak gyakorlati hasznát, kiemelve a benne rejlő lehetőségeket a nyelvtanulást illetően. Miután elemezte a szótár nyelvi korpuszát, ami azért nagyon érdekes mert valójában a ma élő beszélt nyelv szóanyagát dolgozza fel, e tekintetben egy modern, úttörő munkának számít a ruszin nyelvtudományban. A későbbiekben főként azokról az oktatást segítő részletekről beszélt, amelyek a ruszin mint anyanyelv, és mint idegen nyelv tanításakor merülnek fel.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg