Bejelentkezés
Hírlevél
|
Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet
Az intézet telefonszáma: +36-1-468-2636 Székhely: 1147 Budapest, Gyarmat utca 85/b. Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Alapítás éve: 2016.
Igazgató: Dr. Káprály Mihály Tudományos titkár: Szücs-Vorinka Irén Tudományos munkatárs: Giricz Viktor
Közérdekű adatok: https://intezet.ruszinok.com/
2016. május 1.-i dátummal kezdte el működését Budapesten a Ruszin Tudományos Intézet, melynek vezetője Dr. Káprály Mihály, tudományos titkára Vorinka Irén. Az Intézet székhelye a Budapesti Gyarmat u. 85/B szám alatt működik. Tevékenységük körét hosszan lehetne sorolni, de ezek közül is szeretnénk megemlíteni néhányat. Az Intézet közfeladata a ruszin nemzetiségi feladatot ellátó tudományos és kutató tevékenység ellátása. Ruszin nyelven, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtése, tudományos értékű feldolgozása és közzététele. Az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlése 2016. november 29.-i ülésén döntött arról, hogy a Tudományos Intézet 2017. január 1. hatállyal Hodinka Antal akadémikus nevét viselje, így ez évtől már Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetként tevékenykedik. Az Intézet nagy gondot fektet a ruszin nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzésére, feltárására, fejlesztésére, bemutatására. Aktívan részt vesz a ruszin nemzetiségű települések hagyományainak kutatásában. Az Intézet együttműködik a hazai és más külföldi tudományos kutatóintézetekkel, kulturális intézményekkel, szervezetekkel, valamint a tudományos, a művelődési és kulturális élet egyéb szereplőivel.
2024. december 18.
A Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet
magas elismerésben részesült Kezdjük azzal, hogy a ruszinisztika – a ruszin kultúra tudományának gyökerei éppen Magyarországon vannak. Az első egyetemi ruszinisztika szak a budapesti Pázmány Péter Egyetemen kezdte el működését (1918-1924). A múlt század végének két évtizedében, a kommunista rezsim bukása után a világ ruszin tudományának egyik központja volt a Nyíregyházi Pedagógiai Intézet ukrán és ruszin bölcsészeti kar, amelyet az elismert magyarországi szlavisztikus, Udvari István vezetett és amely nagy eredményeket ért el a ruszin nemzetiség újjászületésében a múlt század végén és a mostani század elején. Hazánk modern ruszinisztikájának következő szakasza a csaknem két éven át a Gál Ferenc Szegedi Teológiai Intézet égisze alatt működő Intézetünk volt Szarvason (2014-2015). A harmadik szakasz, amelyért 2024. decemberében Intézetünk a kitüntetésben részesült, 2016-ban kezdődött, amikor a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet sok más intézménnyel együtt az Országos Ruszin Önkormányzat Gyarmat utcai székházában folytatta tevékenységét. Minden tudományos intézet és munkatárasainak teljesítménye a tudományos publikációkon mérhető. Most nem fogok kitérni azokra a tudományos publikációkra, amelyek túlnyomórészt a ruszin nyelvjárásokkal foglalkozik. Intézetünk fő célja volt a magyarországi ruszin irodalmi nyelv lejegyzésének előkészítése. Minden művelt ember tisztában van azzal, hogy a ruszin nép fennmaradásának egyetlen feltétele az, hogy a ruszinok anyanyelvükön írjanak és beszéljenek, ugyanis csak így tudnak biztosan fennmaradni a többi civilizált népek között. Ez okból az elmúlt évtized erőfeszítései az alsós osztályok tanulói számára készült ruszin nyelvkönyvek, továbbá nyelvtankönyv, helyesírási és más szótárak előkészítésére irányultak. A következőkben időrendben felsoroljuk kiadványainkat, amelyek munkásságunk eredményei és amiért Intézetünk méltó lett Magyarország magas kitüntetésére. Bajsza N. Anyanyelvünk. Olvasókönyv az 1. osztály számára. Budapest, Croatica, 2015. – 84 o. Ruszin nyelven. Bajsza N. Anyanyelvünk. Munkafüzet az 1. osztály számára. Budapest, Croatica, 2015. – 124 o. Ruszin nyelven. Bajsza N. Anyanyelvünk. Olvasókönyv a 2. osztály számára. Budapest, Croatica, 2015. – 84 o. Ruszin nyelven. Bajsza N. Anyanyelvünk. Munkafüzet a 2. osztály számára. Budapest, Croatica, 2015. – 92 o. Ruszin nyelven. Zajakovszka M., Giricz G.: Népismeret 1-4. osztályok számára. Budapest, Croatica, 2015. – 304 o. Ruszin nyelven. Ruszin helyesírási szótár (nyelvtani táblázatokkal). Szerkesztő: Dr. Káprály Mihály. Kiadja: Országos Ruszin Önkormányzat, Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet. Budapest, Croatica 2017. – 222 o. Ruszin nyelven. Giricz G., Vorinka – Szűcs I., Szkiba I.: Magyar - ruszin szótár. Budapest, Croatica, 2018. – 351 o. Giricz G., Vorinka – Szűcs I., Szkiba I.: Ruszin - magyar szótár. Budapest, Croatica, 2018. – 516 o. Giricz Viktor.: Magyar - ruszin, ruszin - magyar szakszavak szótára. Kiadja: Országos Ruszin Önkormányzat, Hodinka Antal Ruszin Tudományos intézet. Budapest, Croatica, 2021. – 165 o. Ruszin helységnevek. Közép-Európa ruszinok által lakott vagy valaha lakott falvainak és városainak gyűjteménye. Szerkesztette: Dr. Káprály Mihály. Budapest, Сroatica, 2021. – 212 o. Ruszin nyelven. Ruszin nyelvtani kódex. A Magyarországon élő ruszinok kiadványa. Szerkesztette és nyomdára előkészítette: Dr. Káprály Mihály. Budapest, Croatica, 2021. – 212 o. Ruszin nyelven.
Dr. Káprály Mihály,
a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója
2024.11.15.: Az Országos Ruszin Önkormányzat és a Hodinka Antal Tudományos Intézet szervezésében került sor a Budapest, Thököly úti Nemzetiségek Házában a Hodinka Antal emléknapra. A rendezvény görögkatolikus panachidával kezdődött, melyet Tivadar Mihály áldozópap végzett. Kramarenko Viktor, az ORÖ elnökének köszöntője után dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Tudományos Intézet igazgatója Hodinka Antal a magyar lapok hasábjain (1926-1979) címmel tartott előadást. A megemlékezés fényét emelte Miroszláva Kopinec, ismert kárpátaljai ruszin népdalénekes műsora. A rendezvényt állófogadás zárta. 2024.10.24-25.: A Tokaj-Hegyalja Egyetemen került sor a „Nemzetiségek régiója konferencia” rendezvényre. Az előadók közt volt dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója, aki a „Ruszin nyelvjárások és az irodalmi nyelv ma” előadását tartotta meg. 2024.10.29-30: Az Eperjesi Egyetem Nemzetiségi nyelvek és kultúrák központjának szervezésében került sor a „Nemzetiségi nyelvek és tanításuk Szlovákiában: előzmények, mai helyzet és perspektívák” nemzetközi konferenciára, amelyen többek közt részt vett dr. Káprály Mihály főiskolai tanár Hangzók rendszere Nagyláz falu lakosainak beszédében című előadásával. 2024.09.26: Az Eperjesi Egyetemen „Hová tartasz? Napjaink Kárpát-medencei ruszinisztikájának dinamikus folyamatai” elnevezésű konferenciát tartottak. Magyarországot dr. Lyavinecz-Ugrin Marianna „A komlóskai ruszin nyelvváltozat a tudományos vizsgálatok tükrében” és dr. Káprály Mihály „A kárpáti ruszin nyelvjárások és a nyelvi alapok: az irodalmi nyelv leírásának problémáiról” előadásokkal képviselték.
Utazás a déli Máramarosba 2024.
Ezen a nyáron a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet utazást szervezett Máramaros megye déli végébe. Aki egy kicsit is ismeri történelmünket, nem csodálkozik azon, hogy ide utaztunk. Ugyanis körülbelül száz évvel ezelőtt e tájék fontos része volt ruszin világunknak, s a legfontosabb városa, Sziget (így hívják itteni testvéreink) elismert kulturális központja volt a Kárpát-medencei ruszinoknak. Az utóbbi száz év alatt viszont ezt a tényt elhallgatták az emberek többsége elől…A Magyarországról érkező turisták ma a csodálatos gótikus fatemplomok miatt érkeznek ide, amely templomokat megdöbbentő módon (néhol a giccs észrevehető jeleivel) mostanság újítottak fel. Teljes joggal! A faépítészet ezen remekeit mindenkinek saját szemével kell látnia! Ahogy a „vidám temetőt” vagy a skanzen gazdag gyűjteményét Máramarosszigeten és ezeken kívül más turisztikai csemegéket. De nekünk, ruszinoknak, nem szabad felejtenünk. Éppen ebben a városban volt valamikor a Munkácsi püspökség helynöksége, az egyetlen intézmény, amely népünkért dolgozott évszázadokon át. A nemes férfiú, Balog Mihály atya volt a helynök akkoriban, ki tulajdonképpen a püspökség második embere és Fircák Julius püspök jobb keze volt a Verhovinai akció végrehajtásában a XX. század elején. Ma erről az akcióról leginkább Egán Ede, magyar tisztviselő kapcsán emlékezünk meg a tisztelettel, aki a ruszinok gazdasági felemelkedéséért tett konkrét lépéseket. Úgy gondolom, illik megemlékezni ennek a folyamatnak az elindítóiról is - az egyházról és a püspökség vezetéséről. Balog Mihály (1857-1916), az Ungvár melletti Nagyláz szülöttének sírjánál beszéltem arról, hogy a szigeti helynök csak azért is érdemel tiszteletteljes megemlékezést a Máramarosiaktól, mert igyekezett iskoláztatni a helyi ruszin fiatalságot, megalapította és finanszírozta a Ruszka burszát(Ruszin Kollégiumot), oktatta az ifjakat a kosárfonásra, a helyi leányokat a szép szőnyegek szövésére…Hajrá Iza! Sajnos fiatalon hunyt el Balog Mihály atya... Nem volt ideje befejezni nemes küldetését: iskoláztatni a fiatalság túlnyomó részét, létrehozni a helyi értelmiséget. A történelem során sokszor bebizonyosodott, hogy egy személy magában is képes megváltoztatni egy nemzet történelmét, főleg, ha a népesség túlnyomóan tanulatlan. Erre példa Máramaros déli része is, ahol egyrészt egy ukrán nacionalista bevándorló ténykedésének, másrészt a számunkra tragikus, az 1924. Moszkvai Internacionálé határozatait megvalósító kommunista rezsimnek köszönhetően a helyi ruszin lakosság ukrán lett… A lexikonokban nem találtam információt a neves ruszin, Balog Mihály atya sírjáról, csak arról, hogy itt, a szolgálati helyén, Máramarosszigeten hunyt el. Ezúton mondok köszönetet az igaz ruszinnak, a szigeti tanár úrnak, Szemenyuk Máriusznak. Külön köszönettel tartozom azért a 60 kilométeres utazásért a ruszinok lakta falvakon át egészen Ruszoplyánáig, ahol éppen vásár volt a messzi verhovinai faluban, így beszélgethettem a helyi jóakaratú és nyíltszívű lakosaival. Ezután a tanár úrral elmentünk a verhovinai szerény tanárember, Bekva atya házához, akinek a szótárát Nyíregyházán adtuk ki 2005-ben. Ruszin nagyságunk, Balog Mihály síremlékét Szemenyuk Máriusz lelte meg a városi temetőben, ahova el is vezetett minket, és ahol (Telenkó Bazilnak köszönhetően) elvégeztük a Parakliszt, majd a csoportunk templomi ószláv nyelven és magyarul is imádkozott. Valószínűleg ez volt a sok év alatt az első, ruszin trikolorral ékesített megemlékezési koszorú, amelyet a messzi, bár a szigeti helytartó számára nem idegen Budapestről hoztunk! (Egy ideig Balog Mihály képviselte a ruszinokat a magyar Parlamentben). -ly Az utazást a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Pályázati azonosító:NKUL-KP-1-2024/3-000649.
2023.09.21. Kirándulás Szlovákiába
Ólubló
Eperjesről 63 kilométerre északnyugatra, a Magas Tátra irányában, Ólublón található egy skanzen, amelyben Szlovákia minden nemzetiség képviselve van, ahogy a ruszinok is, valamint görögkatolikus fatemplom is található itt. Az összes ház nagyon jó állapotban van és természetesen autentikus. Érezni lehet az ősök életét.
Eperjes
Elmondhatjuk, hogy ez a város fontos a ruszinok számára. Itt található a Duchnovics Alexander Színház és a Ruszin Múzeum. A ruszin aktivista, újságíró, politikus és dramaturg (ő volt a dramaturgja Duchnovics A. „Főkolompos” darabjának), a Hodinka Antal díj tulajdonosa, Medvigy Petro itt él a városban. Volt olyan kedves megmutatni nekünk a történelmi helyeket és Duchnovics Alexander, illetve Hojdics Pávlo emlékhelyeit. A Ruszin Múzeumban megtekintettük nemzetiségünk és a görögkatolikus hit emlékeit Kraleva Ljuba igazgató vezetésével. A ruszin színház
Eperjesen a Duchnovics Alexander színház 1990. óta működik (valójában 1945. óta működött, de más néven). Azt terveztük, hogy megtekintjük Duchnovics Alexander darabját, a „Főkolompost” (1963). De ezt a darabot éppen nem játszották Eperjesen, azonban az állami kulturális programnak köszönhetően a színház, mint vándorszínház vendégszerepel Szlovákia ruszinok lakta településein, és ezt a darabot Velkő faluban játszották, amelyik körülbelül 60 kilométerre van északkeletre Eperjestől. Ez a nagyon szép település a kárpátaljai falvakra hasonlít, egy kis folyó két oldalán fekszik nagyon szép, nem túl magas dombok között. De meglepetés várt minket: a darab bemutatása után egy kis vendégfogadás volt, mert ez nem csak színházi előadás, hanem egy kisebb ünnepség, közösségi élmény is volt, a terem tele volt emberekkel. Mi is meglepetésnek számítottunk, de Prokopics Márián, a falu polgármestere örömmel fogadott minket. Ruszinul beszélgettünk, kicsit másképp, ahogy a helyiek. Értettük egymás szavát, a „Dicsőség Jézus Krisztusnak!” köszöntésre örömmel felelték: „Dicsőség mindörökre!” Ami a legfontosabb volt, hogy Duchnovics komédiáját a színészek ruszinul adták elő, az eperjesi ruszin irodalmi nyelven, de mindent teljesen jól értettünk. A kis ruszin falu kis színpadán zajlott előadás, a ruszin polgármester Márián és a ruszin lakosok, a vendégfogadás ezen az ünnepen örökké jó emlékek maradnak számunkra. Pályázati szám: NKUL-KP-1-2023/3-000060 Fényképek
2023.07.27.
Hodinka Antal emlékhelyei Bécsben
Július 27-én a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet szervezésében elutaztunk Bécsbe, ahol Hodinka Antal fiatalságának Bécsben töltött éveinek, munkásságának, szakmai fejlődésének, helyszíneit kerestük fel. Neves tudósunk először 1888-1891 között ösztöndíjasként Osztrák Történeti Intézetben tanult, majd 1892-1906 között dolgozott Bécsben, ahol levéltárakban végzett kutatásokat, illetve könyvtárnokként dolgozott. Fontosnak tartottuk, hogy személyesen is bejárjuk munkásságának színhelyeit, felkeressük bécsi lakását, ezzel közelebb hozva személyiségét, életét. Megható és közeli élmény volt tudósunk fiatalkorának, munkásságának helyszíneit látni, átérezni a születő tudós elhivatottságát. Személyesen látva a helyszíneket jobban megérthettük Hodinka indíttatását és elhivatottságát nemzetiségünk iránt. A második napon a Stephansdom-ban elhelyezett, a máriapócsi görögkatolikus fatemplomból származó, 1696. november 9-én könnyező Mária-ikont tekіntettük meg. A könnyező ikon - melynek csak másolata található ma meg eredeti helyén, Máriapócson, ámbár az is könnyezett 1715-ben és később istöbbször - rendkívüli szakrális jelentőséggel bír, ahogy azt a korabeli iratok is igazolják. Meghatódva láttuk a helybeli, osztrák hívők mély tiszteletét és hitét az ikon előtti imapadok soraiban. Pályázati szám: NKUL-KP-1-2023/3-000059
2022.09.16. „A világ ruszinisztikája ma: a fejlődés elméleti és gyakorlati kérdései” tudományos konferencia
Mi, ruszinok, kitarunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy történelmünkkel elveszett nép legyünk. A 90-es évek bársonyos forradalmai korszakában történt ruszin reneszánszának köszönhetően újjászülettünk, ruszinnak vallottuk magunkat, szabadon beszélhettünk, írhattunk. Jó volt tudni, vállalni ruszinságunkat, ruszin származásunkat, nem fontos, hogy beszélünk-e ruszinul, vagy sem, ismernünk kell gyökereinket, származásunkat, amely, akarjuk, vagy sem, de megnyilvánul. De nem csak beszéltünk, hanem írtunk is. Mert az ember nemcsak beszél, hanem gondolkodik is. Csak hát az írásokat nem volt hol megjelentetni. A gondolatok azonban nem vesznek el. Ujjászületnek minden nap, össze lehet vetni őket mások gondolataival, ha nyitottak vagyunk, és van is lehetőségünk nyitni mások felé, így vagy úgy, de végül is fennmaradnak. Sok éven át tartott ez így. Sokféleképpen: otthon a vacsoránál, barátokkal, kollégákkal, digitálisan és magányos gondolatok közt éjszaka. E folyamat eredménye volt, sok korábbi eseményhez hasonlóan, a tudományos konferenciánk Budapesten ez év szeptember 16-án. A konferenciát ünnepi és tájékoztató beszédével Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója nyitotta meg, ez után következett Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetőjének köszöntőjével, amelyben beszélt ruszin gyökereiről, a ruszin lélekről, megőrzésének fontosságáról, a görögkatolikus vallás fontosságáról, és sajnos szót kellett ejtenie a háborúról is. Mivel a konferencia ruszin nyelvű volt, Dr. Simicskó István beszédét lefordítottuk. A jelenlévőket szintén köszöntötte Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke is, aki ismertette a magyarországi ruszin közigazgatási rendszert. Köszönhetően a Magyar Kormány egyedi és történelmi viszonyának a ruszinokkal, valamint Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólójának tevékenységének a konferencia első napját az Országházban tarthattuk. A tisztelet mély érzése és a múlt jelenléte uralkodott Széll Kálmán, Magyarország nagyjának történelmi termében. A tisztelet a ruszinoknak, a ruszinisztika professzorainak, tudósainak és fiatal szakembereinek is szólt. Ilyen környezetben az első nap ülésének előadásaikkal felléptek: Koporova Kvetoszláva (Szlovákia): A ruszin nyelv a nyelvtani szabályok változásainak szövegkörnyezetében Szlovákiában. Padjak Valerij (Szloákia, Ukrajna): Jázécsije (ószláv írás) ma: a ruszin ruszofilok írók műveinek átírásának elvei és problematikája. Pavlics Michál (Szlovákia): A nemzettudat jelenléte Szlovákia ruszin irodalmában 1989 után. Sipovics Jura (Ukrajna): Okító levelek: kivonatok Duchnovics Alekszander levelezési gyűjteményéből. Michajlo Fejsza (Szerbia): Prof. dr. Julián Ramacs hozzájárulása a ruszinisztikához. Dudasova Julia (Szlovákia): Ruszin nyelvjárások a nyelvi kapcsolatok szempontjából Kárpát-medence nyelvi térségében. Kaname Okano (Japán): A mozgást kifejező igék a magyarországi ruszin nyelvben: a „Ruszin Világ” lap szövegei alapján. Kalinics Tomas (Csehország, Skócia, Ukrajna): Törekvések a ruszin nyelvi aktivitás érdekében. A tudományos előadások után szóhoz jutott a politika is. Papuga Olena, az emberi és nemzetiségi jogok és párbeszéd minisztériumának államtitkára Szerbia ruszinságának helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Az előadása alapján Szerbia nemzetnek ismeri el a ruszinokat, iskolákat, gimnáziumokot tartanak fenn. A konferencia első napját idegenvezetővel vezetett parlamenti séta zárta. A konferencia második napján átköltöztünk a magyarországi ruszinok székházába, amelyet a Magyar Kormány pályázati támogatásával újítottak fel. A konferencia vendégei megtekintették a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelyét, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet és az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát. A parlamentinél kisebb teremben, de baráti, testvéries közegben a következő előadások hangzottak el: Budovszka Jelena (USA) nevében Zadoja Kira (Németország): „Sárkány” a kárpátaljai ruszinok és szomszédaik folklórjában. Dr. Lyavinecz-Ugrin Marianna (magyarország): In memoriam Benedek Gergely. Benedek Gergely Komlóska ruszin nyelvének örzője. Holubkova Michaila (Szlovákia): Idegen eredetű szavak a ruszin népi nyelv szlovákiai változatában. Szűcs-Vorinka Irén (Magyarország): Hodinka Antal életének és tevékenységének adalékai: néhány dokumentum az akadémikus örökségéből. Káprály Mihály: Aktuális-e a ruszin nyelvjárások kutatása a XXI. században (az Ungvári járás Nagyláz falu lakóinak beszédtanulmányozási tapasztalataiból). A konferenciát Káprály Mihály összefoglalója és Giricz Vera beszéde zárta. Ezután leróttuk tiszteletünket a ruszinok előtt a székház udvarán állított kopjafánál. A konferencia értékes tudással szolgált a jelenlevőknek, megmutatta, hogy a ruszinisztika valóban tudomány, és még sok munkára, kutatásra van szükség. Mély tiszteletünket fejezzük ki a ruszinisztika szakembereinek, a konferencia szervezőinek és a jelenlevőknek a részvételért, érdeklődésért és erőért ruszinnak lenni. A konferencián jelen volt többek közt Peter Medvigy, ruszin újságíró, aktivista és színész, a szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová ruszin tanácsadója is Eperjesről. Az ő cikkeit a konferenciáról megtalálhatják ruszin nyelven a lem.fm honlapon.
A konferencia rendezője a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet, támogatói Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (pályázati azonosító: NKUL-KP-1-2022/2-000545), Országos Ruszin Önkormányzat, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója.
Tudományos kiadványaink, amelyeket a Magyarország kormánya, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója valamint az Országos Ruszin Önkormányzat támogatták:
A magyarországi ruszin nyelv kodifikációs folyamatának alapvető munkája, szerzője dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója.  
Dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója által gyűjtött Kárpát--medencei ruszin helységneveinek gyűjteménye, amiben érdekes helységneveket találhatnak a magyar olvsók is:
A ruszin-magyar, magyar-ruszin szakszavak szótára, mely a korábbi ruszin-magyar, magyar-ruszin szótárak kiegészítése a különleges szavakra, kifejezésekre összpontosítva.
A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg NEMZ-KUL-18-1491
|
