|
There are no translations available.
Kvk.V.38.239/2019/2. számú határozat
KÚRIA
v é g z é s
Az ügy száma: Kvk.V.38.239/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Stefancsik Márta bíró
A kérelmező: Képviselő: dr. Gondos Csaba ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező
A felülvizsgált határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. október 21. napján kelt 465/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 465/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2019. október 21. napján meghozott 465/2019. számú határozatában és a mellékletét képező jegyzőkönyvben foglaltak szerint állapította meg a ruszin országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásának eredményét.
[2] A határozat indokolása szerint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 66.§ (1) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 5%-át – közös lista esetén legalább 10%-át, kettőnél több nemzetiségi szervezet által kiállított közös lista esetén legalább 15%-át – nem érte el. Az országos listák által megszerzett mandátumok száma a Nektv. 66.§ (2) bekezdésében foglalt eljárás alapján kerül megállapításra, a mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg.
[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 329.§ (3) bekezdése alapján a területi választási bizottság az országos listás szavazólapok megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét. Az NVB a Ve. 329.§ (4) bekezdése alapján a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét. A Ve. 200.§-a alapján a határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.
[4] Az NVB 465/2019. számú határozatának melléklete szerint a kérelmező 991 szavazatot szerzett.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező a Ve. 241.§ (2) bekezdés b) pont, a Nektv. 222-224.§-ok rendelkezéseire hivatkozással a szavazóköri eredmények összesítése és a választási eredmény megállapítása szabályainak a megsértése miatt valamennyi országos ruszin lista részeredményének a megvizsgálása céljából a szavazatok újraszámlálását kérte.
[6] Előadása szerint a „debreceni helyi választási bizottság 69 fő megjelent ruszin szavazót regisztrált október 13-án, de a leadott borítékok száma 1 db-bal több, azaz 70 volt. A P.-i országos ruszin részeredmény tanúsága szerint 3 fő szavazott a kérelmező listájára, ami ellentmond a beadványához csatolt 4 fő nyilatkozatának. Részletezte, hogy a Nektv. 222-224.§-a szerinti mandátum elosztás alapján álláspontja szerint a Magyarországi Ruszinok (rutének) Országos Szövetségének, a kérelmezőnek, illetve a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesületnek mennyi mandátum kerülhet kiosztásra. Úgy gondolta, hogy a nyilatkozatok, illetve a csekély különbségek miatt indokolt a szavazatok újraszámlálása.
[7] Kérelméhez mellékelte a Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságának 256/2019. (X.14.) HVB határozatát, e határozat mellékletét, továbbá 4 magánszemély P.-n adott nyilatkozatát arról, hogy részt vettek 2019. október 13-án a ruszin nemzetiségi képviselők választásán és szavazatukat a kérelmező listájára adták le.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[9] Az Alaptörvény XXIX. cikk (1)-(3) bekezdései alapján a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
[10] Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13-ra kitűzött választását az Alaptörvény szerinti sarkalatos törvények, a Nektv. és a Ve. alapján kellett lefolytatni.
[11] A Ve. Általános része a választás alapvető szabályait, a Különös rész az egyes választástípusok speciális rendelkezéseit tartalmazza. Az Általános rész I. – XII. fejezeteiben rendezettek az általános szabályok, a választási bizottságok, a választási irodák, a szavazókörök, a központi névjegyzék, a szavazóköri névjegyzék, a jelöltállítás, a választási kampány, a szavazás előkészítése, a szavazás, az eredmény megállapítása, a jogorvoslat szabályai. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának speciális szabályait a jogalkotó a Ve. Különös részének XV. fejezetében helyezte el, ahol rendelkezett arról, hogy külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését. A területi választási bizottság az országos listás szavazólapok megszámlálásáról kiállított települési jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét. A ruszin országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásának folyamatában az NVB a 2019. október 21-én meghozott határozatában a területi részeredmények alapján az országos választás eredményét állapította meg.
[12] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A Ve.-ben önálló fejezetben rendezettek a jogorvoslatok. Lehetőség biztosított kifogás, fellebbezés, bírósági felülvizsgálati kérelem, alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényi előírások alapján, és szabályozott a szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával, a névjegyzékkel, a jelöltek és listák sorrendjének sorsolásával, a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos, továbbá a választás eredménye elleni és a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat.
[13] Az NVB 465/2019. számú határozata ellen a Kúriához bírósági felülvizsgálati kérelmet lehetett előterjeszteni (Ve. 222.§ (1) bekezdés, 229.§ (1) bekezdés), amelyben a kérelmezőnek jogszabálysértésre kell hivatkoznia (Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pont). A Kúria a felülvizsgálat iránti kérelmet bírálja el, az abban foglalt tények, indokolás, jogszabályhelyek, bizonyítékok alapján dönt a határozat jogszerűségéről. A kérelmezőnek az általa megjelölt jogsértés és a választás országos eredménye, illetve annak megállapítása közötti ok-okozati, közvetlen összefüggést, kapcsolatot igazolnia kell azzal együtt, hogy a jogsértés kihatott a megállapított eredményre.
[14] A Kúria szükségesnek tartja azt is rögzíteni, hogy az állított tények bizonyítottságáról, a jogszabályok jogalkotó akarata szerinti alkalmazásának megfelelősségéről dönt a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének keretei között.
[15] Bírósági felülvizsgálati kérelmében a kérelmező rögzítette, D. megyei jogú város helyi választási bizottságának a ruszin települési nemzetiségi önkormányzati választása eredményének megállapításáról meghozott határozat jegyzőkönyvében az található, hogy: „a szavazóként megjelent választópolgárok száma 69 fő, beérkezett lezárt borítékok száma 70”. A kérelmező a jegyzőkönyv adattartalmának ismertetéséhez további indokolást nem fűzött, ahhoz kapcsolódóan jogszabálysértésre és annak az eredmény megállapítására gyakorolt hatására nem hivatkozott. A kérelemnek e része jogi indokolás és jogszabályhely megjelölése nélkül érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[16] A továbbiakban a kérelmező azt állította, hogy a „P.-i országos ruszin részeredmény tanúsága szerint 3 fő szavazott a RUKISÖSZ Egyesület listájára, ami ellentmond a szavazáson megjelent, csatolt 4 fő nyilatkozatának”. A kérelmező okirati bizonyítékként négy magánszemély azonos tartalmú nyilatkozatait nyújtotta be, amelyek szerint a nyilatkozók a szavazáson részt vettek és szavazatukat a kérelmező országos listájára adták le.
[17] A szavazás titkosságát a Ve.-ben több rendelkezés is védi. A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani (167.§ (2) bekezdés). A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában [180.§ (1)-(3) bekezdések].
[18] A kérelmező nem állította és nem bizonyította, hogy P.-n a szavazás titkossága megsérült, a szavazás titkosságát szabályozó jogszabályhely megsértésére nem hivatkozott. Titkos szavazás esetén nem ismert, hogy a választópolgár a szavazólapot miként töltötte ki. A titkos szavazás megtörténte után olyan tartalmú nyilatkozat, hogy a nyilatkozó a szavazólapot hogyan töltötte ki, más bizonyítékkal össze nem vethető, így önmagában a nyilatkozat tartalma a már megtörtént szavazás titkossága miatt adatot nem igazol. A Kúria megállapította, a kérelmező által benyújtott nyilatkozatok teljes körűen alkalmatlan bizonyítékok, a megjelölt pálházai választással kapcsolatosan a kérelmező jogsértést nem bizonyított.
[19] A kérelmező részéről számított mandátum kiosztás, a véleménye szerinti elenyésző matematikai különbség nem törvényhelyre alapított jogsértés megjelölése, így az a felülvizsgálni kért határozatban jogsértés igazolására nem alkalmas.
[20] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme teljes körűen megalapozatlan, a felülvizsgálni kért határozatban és mellékletében jogsértést nem bizonyított.
[21] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[22] Alkalmatlan bizonyítási eszközzel választási eredmény megállapításának jogszerűsége eredményesen nem vitatható.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 28.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó
|
