Ruszin Nemzeti Ünnepek
2016. május 22. vasárnap, 10:48
Szocska A. Ábel, 
a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye 
apostoli kormányzójának köszöntője
 
Kedves testvérek, kedves vendégeink, kedves 
ruszinok! Слава Исусу Христу - Навіки слава
 
Isten a gondviselést úgy intézte, hogy főtisztelendő Kocsis Fülöp Metropolita atya egyéb 
elfoglaltsága miatt a mai napon nem tudott részt venni az ünnepen, és arra 
kért meg engem, közöljem Önökkel, mennyire fájlalja és sajnálja, hogy 
most nem ő imádkozik itt velünk. Biztos vagyok benne, hogy ahol van, 
ott is imádságaival emlékezik meg rólunk. Megkért, hogy fejezzem ki 
örömét, háláját és köszönetét ruszin testvéreinknek, amiért ilyen szép és 
rendkívüli helyen mélyülünk el az imádságban és kérjük Isten áldását. A 
Szentírásban az Úr Jézus Krisztus figyelmeztet bennünket: eljön majd 
az idő, amikor a nemzet nemzet ellen támad. A történelem folyamán ezt 
többször megtapasztalta már egyházunk, ahogy a világ nemzetei is, és 
napjainkban is érvényesek Jézusnak e szavai, mert sajnos jelenleg is nemzet támad nemzet 
ellen. Örül a szívem, hogy hazánk Nemzeti Színházában 
az Országos Ruszin Önkormányzat Ruszin Nemzeti Ünnepet szervezett. Ezzel kifejezzük, hogy igenis van-
nak olyan nemzetek, akik szeretik és segítik egymást, mint ahogy a ruszinok és a magyarok is a történelem 
folyamán olyan sokszor megtették ezt egymásért. Felemelő érzés, hogy a mai napon itt imádkozhatjuk 
együtt a gyönyörűséges szép Mária-imádságot, a közbenjáró imádságot, a könyörgést, amivel az Istenszülő-
höz, a mi égi pártfogónkhoz, Máriához fordulunk, ahogy a történelem folyamán sokszor más nemzetek is 
Máriától kértek oltalmat és segítséget. Szép ez az imádságunk, mert meg-
erősít bennünket és kifejezi azt, hogy az imádságos lelkületű ruszinok nap-
jainkig is őrzik ezt az Isten színe előtt kedves imádságot, amely békét és sze-
retetet ad nekünk. Hálát adunk a jó Istennek, hogy Magyarországon béké-
ben élhetünk, és az imádság nem volt hiábavaló, mert az nemcsak értő szó, 
nemcsak a ruszinokért, magyarokért, szerbekért, románokért, görögökért és 
a Magyarországon élő más nemzetiségekért szól, hanem arra is buzdítja 
őket, hogy békében éljenek. 
Büszke vagyok a Magyarországon élő ruszinokra, hogy ezt a mai 
Nemzeti Ünnepet is, mint mindig, imádsággal kezdtük. Őrizze meg a jó 
Isten kedves mindannyiunk életét egészségben, erőben és oltalmazza a mi mennyei édes-
anyánk, Istenszülő Szűz Mária mindannyiunk és szeretteink életét, hogy továbbra is a jó Istent és a 
szenteket hívva segítségül, Szűzanyának az oltalmát kérve, békében tudjunk tovább élni itt Magyarorszá-
gon, vagy bárhol a világban, ahova a jó Isten vezet bennünket. 
Ámen!
 
 
 
Kramarenko Viktor, 
az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének 
ünnepi köszöntője
 
 
Szeretettel köszöntöm Főtisztelendő Szocska Ábel atyát, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye 
apostoli kormányzóját, Giricz Vera parlamenti nemzetiségi szószólót, Fülöp Attilát, az EMMI helyettes 
államtitkárát, Tircsi Richárdot, az EMMI főosztályvezetőjét, a ruszin nemzetiségi önkormányzat megjelent 
elnökeit, képviselőit és a kedves vendégeket! A ruszin hagyományokhoz híven ezennel meg-
nyitom nemzeti ünnepünket és kérem, hogy énekeljük el közösen a ruszin himnuszt.
Örömünkre szolgál Kocsis Fülöp metropolitának a görögkatolikus ruszin közösség felé irányuló atyai 
figyelme és bölcs útmutatása, amelyek segítik közösségünk növekedését és erősödését, az összetartozást és a 
hagyományok megőrzését. Nagy öröm számomra, hogy ebben az évben sikerült megszervezni a hazai 
ruszin közösség számára azt, hogy ilyen szép és méltó helyen tudjuk megünnepelni közösen, ilyen nagy 
létszámmal a nemzeti napunkat. Mint már többször elmondtam, az egyik legfontosabb feladatomnak tartom 
nyelvi örökségünk megőrzését. A Ruszin Világ című közéleti tájékoztató lapunk-
ban rendszeresen közöljük a fontos híreket. Továbbra is kérjük a településeket, akik szeretnének bemutatkozni 
és bemutatni közösségük életét, jelentkezzenek szerkesztőségünknél. Muzeológusunk elkészült a vándor-
kiállítással, és várja a Budapesttől távolabb működő szervezetek, önkor-
mányzatok meghívását a tárlat bemutatására. A székházunkban működő 
könyvtár egy év alatt - örvendetes módon - 350 kötettel gyarapította az 
állományát, amely többek között muzeális értékű dokumentumokkal is 
bővült, melyek az olvasók számára a megújuló honlapon digitalizálva is 
elérhetőek lesznek. Megkétszereződött az elérhető és feldolgozott ruszin 
témájú kötetek száma is. A könnyebb elérhetőséget szolgálva a kölcsönzői 
rendszer és a tájékoztatási szolgáltatások is módosultak.
Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságában a nemze-
tiségi szószólók aktív tevékenységének köszönhetően a települési és 
területi önkormányzatok számára a központi költségvetési hozzájárulást sikerült 100 %-ban megemelni. A 
pályázati támogatási összegek is jelentősen nőttek, így 
idén sokkal több programot tudnak színvonalasan lebonyolítani a szervezők. Mint már értesültek róla, az 
ORÖ a 2016-os évet Hodinka Antal Emlékévnek hirdette meg , így októberben a Pécsi Tudományegyete-
men a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Hodinka Antal akadémikus tiszteletére nagy-
szabású rendezvényt tervezünk az egyetem évfordulójával egybekötve. Szeptemberben pedig Budapesten az 
Ombudsmani Hivatal dísztermében megemlékezünk Hodinka Antal életútjáról, amiről honlapunkon keresz-
tül tájékoztatjuk a hazai ruszin közösséget. Az előző évekhez képest az idei tanévben sikerült 
duplájára emelni a tanulmányi ösztöndíjban részesülő diákok számát. Ezzel is ösztönözni szeretnénk őket, 
hogy minél aktívabban kapcsolódjanak be a ruszin közösség munkájába. 
A tavalyi évben elkészültek a Magyar-ruszin és a Helyesírási szótárak
, melynek kiadását az idei évre tervezzük.
Idén először Komlóskán rendezi az ORÖ anyanyelvi és hagyományőrző táborát, ahová várjuk a diá-
kok jelentkezését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Határtalanul programra is pá-
lyázott önkormányzatunk, ennek az elbírálása még folyamatban van, de 
bízunk benne, hogy kedvező eredménnyel zárul. 
A mai ünnepségünkre meghívtuk az „Uzhgorod” népi ének és tánc 
együttest. Azért esett a választás pont rájuk, mert a hazai ruszin közösség 
szakmai téren is évek óta szoros kapcsolatot ápol az együttessel. Ta-
valy abban a megtisztelésben volt részem, hogy Ungváron az együttes 
alapításának 30. évi jubileumi koncertjén képviselhettem a magyaror-
szági ruszin közösséget. Az együttes vezetője nagyon örült a mostani fel-
kérésnek, és büszkén, nagy örömmel lépnek ma föl ezen a színpadon. 
Ma van Magyarországon a közmédia napja, a nap folyamán 13 el-
ismert nemzetiség több helyszínről élő adásban mutatkozik be. A magyarországi ruszin közösség jelen-
levő tevékeny tagjai előtt külön köszönetet szeretnék mondani az edelényi ruszin közösségnek, akik ezekben 
a percekben vesznek részt a Pest megyei Turán a Nemzetiségi Futball Bajnokságon és gasztronómiai főző-
versenyen, amivel nagy áldozatot hoznak, hiszen nem ünnepelhetnek most itt velünk.
Nagy öröm számomra, hogy újból együtt ünnepelhetünk ezen a jeles napon, a program további 
részeihez jó időtöltést, a műsorhoz jó szórakozást, az ebédhez jó étvágyat kívánok mindenkinek! 
 
 
 
Fülöp Attila, 
az EMMI Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős 
helyettes államtitkárának ünnepi beszéde
 
 
Főtisztelendő Ábel Atya, tisztelt Elnök úr, tisztelt 
Szószóló asszony, tisztelt ünneplő ruszin közösség!
 
Tisztelettel és szeretettel köszöntök én is mindenkit ennek az ünnepnek az alkalmából. Amikor a Szószóló 
asszony először keresett meg egy nemzeti ünnep kapcsán, én is, mint mindenki, aki Magyarországon él, 
hirtelen arra gondoltam, hogy lesz egy ünnep, aminek a megszervezéséről gondoskodni fognak. Valahogy az 
állam fog gondoskodni, hiszen nemzeti ünnepünk van három is. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, egy Ru-
szin Nemzeti Ünnep megzervezése már csak azért is nagyobb odaadást és 
nagyobb lelkesedést kíván, Önöknek nem kell ezt külön elmagyarázni, de 
talán a széles társadalomnak el kell mondani, mert mégiscsak egy olyan 
nemzet ünnepéről beszélünk, amely nemzetnek országa, anyaországa a 
hosszú történelem során nem létezett. Ezért külön is köszönöm Szószóló 
asszonynak és Elnök úrnak azt a fáradhatatlan szervezést, aminek kö-
szönthetően most ezen a gyönyörű helyen együtt ünnepelünk, és hogy ez 
egy különös jelentőségű Nemzeti Ünnep. 
Magyarországra az akkori állam határain belül a XII. századtól került 
betelepítésre ez a nép, és ez azt jelenti, hogy majdnem 800-1000 éves törté-
nelem köt minket össze. A nép, amely alapvetően akkor is és a későbbi évszázadokban is föld-
műveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, sosem hagyta cserben a magyar nemzetet, közös sorsot, 
közösséget vállalt nem csak a jó, hanem a rossz időben is. Általában II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és a Rákó-
czi szabadságharcot szoktuk megemlíteni, de ugyanígy beszélhetünk az 1848-as szabadságharcról is, amikor is 
a ruszin közösség ismét tanújelét adta annak, hogy a magyar nemzet rá mindig és mindenkoron számíthat. 
Azt gondolom, hogy ezt a közösséget jól jellemzi az is, hogy majdnem száz évvel ezelőtt, 1910-ben az 
akkori népszámlálás szerint közel 500 000, tehát közel félmillió ruszin lakosa volt Magyarországnak, a 
Magyar Államnak. Az ilyen ünnepek jelzik, hogy ez a súly, még ha ma kevesebb is, és jóval kisebb számokról 
beszélünk, de fennmaradt, és hogy ez a közösség továbbra is itt él velünk, megmaradt az élni akarása és a 
nemzeti tudata, ami mai napig is jellemzi Önöket, jellemzi ezt a közösséget.
Azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy olyan nemzet fennmaradásáról 
beszélünk, amelynek egy-egy családja vagy leszármazottja lehet, hogy generációkon keresztül még a 
szülőföldjéről se tette ki a lábát, de így is - főleg az utóbbi évszázadokban - más és más országban találta magát. 
Azt, hogy ezeket az évszázadokat közösségben, nemzettudatban élje túl, ahhoz, azt gondolom, két dolog 
szükséges. Az egyik a szülőföldnek a megtartó ereje, a másik pedig az egyházi ragaszkodás, az egyházhoz 
való kötődés, a vallás ereje. Azt, hogy a nemzetségek az egyházhoz nagyon erős szálakkal kötődnek, nem csak 
statisztikai adatok támasztják alá, hanem az is, hogy ha Magyarországon 
nyitott szemmel járunk, akkor mindenhol azt látjuk, hogy akár a katoli-
kus egyházhoz, akár a görögkatolikus egyházhoz vagy az ortodox egyház-
hoz, akár az evangélikus, illetve a református egyházhoz, de mindegyik 
nemzetiség ezerféleképpen ragaszkodik. Ennek az ünnepnek az alkalmá-
val, úgy gondolom, nem kell ezt külön kifejtenem, hiszen mégiscsak úgy 
kezdődött ez a megemlékezés, hogy főtisztelendő Ábel Atyával egyházi 
szertartáson vettünk részt. Egyébként hadd említsem meg itt a horvát 
nemzetiséget is, hiszen pont ezekben az órákban egy másik, zarándoklattal 
és istentisztelettel egybekötött megemlékezés zajlik Máriagyűdön, amin 
sajnos nem tudunk részt venni. Tehát az a fajta egyházi kötődés, ami a nemzetiségeket 
mindig is jellemezte, hála Istennek, ma is jellemzi az itt élő nemzetiségeket. 
A másik, ami azt gondolom, hogy szintén nagyon fontos: a szülőföld biztonsága és amit ezen értünk, 
hogy milyen jogok és milyen lehetőségek teszik élhetővé, megélhetővé az adott országban az adott nem-
zetiségnek a mindennapjait. A történelmünket itt Közép-Európában, méghozzá a Kárpátok közelében 
éljük, és azt gondolom, hogy egy több száz éves tanulsága ennek mindenképpen van. Ez a tanulság pedig az, 
hogy csak egymást tisztelve és egymást segítve tudják ezek a nemzetek az évszázadokat túlélni, és ha egymást 
nem tisztelik és nem segítik, akkor hosszú távon ezek a nemzetek elvesznek.
 A jelenlegi nemzetközi helyzetben azt látjuk, hogy délről, délkeletről egy teljesen más kultúrát képviselő 
társadalmi berendezkedés mardossa és időnként megtépázza a keresztény értékeket.
Ugyanezt láttuk korábban nyugatról bizonyos liberális elvek képviselőitől, és 
erre azt tudjuk mondani, hogy a keresztény értékeken és keresztény kultúrán alapuló kelet-középeurópai 
összefogásra talán minden korábbinál nagyobb szükség van. 
Ma Magyarországon 13 őshonos nemzetiség él és a törvény szerint élvez nemzetiségi jogokat. Az elmúlt 
évek intézkedései nyomán az itt élő nemzetiségek élhetnek bizonyos jogokkal, és úgy látjuk, hogy ezekkel 
valóban próbálnak is élni. Másrészt ezeknek az őshonos nemzetiségeknek szószólóik vannak a parla-
mentben, beleszólhatnak a parlament munkájába. A Szószóló asszony is ezt teszi, ahogy a Szószóló úr is. 
Harmadrészt ezek a nemzetiségek önkormányzatokkal rendelkezhetnek, azaz valamilyen kulturális autonó-
miát ma is élveznek, hiszen itt önök között is számosan, akár Borsodból, akár máshonnan érkeztek, helyi 
nemzetiségi önkormányzatokban vesznek részt, vagy ott dolgoznak. Negyedrészt, és azt gondolom, hogy 
talán ez az egyik legfontosabb, hogy Magyarországon a nemzetiségek intézményeket tarthatnak fönn. Így 
az egyik ruszin települési önkormányzat fönntart egy iskolátamely lehet, hogy kisebb létszámú,
, de a nemzeti öntudat és a kultúra fennmaradásának szempontjából, talán a leglényegesebb intézményekről van szó. 
Magyarországon az elmúlt öt évben egyébként megötszöröződött
a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák, óvodák száma. Úgy hiszem, ez pon-
tosan azt az elvet próbálja alátámasztani, hogy egy olyan soknemzetiségű Magyarországon éljünk, ahol az 
őshonos nemzetiségi kultúra és gondolkodásmód csak erősíti, és nem gyengíti a nemzetet. 
Beszédem végén szeretném megemlíteni, mert azért fontos beszélni az anyagiakról is, hogy a nem-
zetiségi finanszírozásban az elmúlt 6 évben megkétszereződött az az összeg, amivel a nemzetiségi ön-
kormányzatok intézményeit, kulturális rendezvényeit próbálja az állam támogatni. Igaz ez a ruszin közös-
ségre is: 2016-ban például 176 milliós támogatást kapott. 
Én őszintén és tiszta szívből kívánom Önöknek, hogy ez a közösség az egyházi kötődést és az egyházi 
ragaszkodást soha el nem feledve és ahhoz mindig a végletekig ragaszkodva az ország, a kormányzat és az 
itteni közösség támogatását jól felhasználva és azt élvezve a jövőben is minél inkább meg tudja erősíteni 
azt a hitet és azt a kultúrát, ami már több évszázad óta köti Önöket ehhez a nemzethez. Kívánom, hogy ehhez 
legyen erejük és főleg kitartásuk, kívánom az Önök gyermekeinek is, hogy ezeket soha ne veszítsék el és 
mindig megismerhessék, hogy hol és hogyan éltek az őseik. 
Köszönöm, hogy meghallgattak és Isten tartsa meg Önöket!