Ruszin Nemzeti Ünnepek
2017. július 24. hétfő, 00:00

Ruszin Nemzeti Ünnep 

Eger, 2018. május 26.
 
Heves megye székhelyén, Egerben gyűlt össze ebben az évben a hazai ruszin közösség megemlékezni az
1703. május 22-én Beregszászban a Rákóczi szabadságharc mellett zászlót bontó Esze Tamásra és a
Nagyságos Fejedelemre. 
Ünneplésünk az egri bazilikában kezdődött, ahol egyháziszláv nyelvű Szent Liturgián vettek részt az ország
különböző részein élő ruszin közösségek és képviselőik. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő
Trescsula László filkeházai parochus úr
vezette, Orosz-Tóth György abodi és Tivadar Mihály atya budapesti lelkésszel. Szónoczki János Mihály
görögkatolikus pap, az evangélium üzenetéhez kapcsolódva a megbocsátásról, a felebaráti és az ellenség
szeretetéről tanított. Ez tette naggyá népünket, egyházunkat. A fájdalmak, a megaláztatások során elviselt
szenvedések szenteket emeltek egyházunk oltáraira. Krisztustól kapott feladatunk: emlékezni és megbocsátani.
A Szent Liturgián jelenlévők a szent áldozást követően a bazilika mellékhajójában lévő kápolnához vonultak,
ahol az 1696-os máriapócsi csodás könnyezés során, az „átutazásban” lévő ikonról készített másolat található.
Mi, a jelenlévők 400 fős serege, megálltunk az Istenszülő képe előtt és imáinkkal, énekeinkkel köszöntöttük Őt.
A jeles ünnepen énekeinket, imáinkat vezetésében Tóthbegyi Zsolt szolgálata segítette.
Az ünnep további eseményének az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános Iskola aulája adott
helyett. Elsőként Giricz Vera, a Magyarország Országgyűlésének ruszin nemzetiségi szószólója köszöntötte
a jelenlévőket, majd Kramarenko Viktor,
az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke mondott beszédet.
Eger város köszöntőjét Rázsi Botond alpolgármester mondta el. 
Nemzeti Ünnepünk kiemelt vendégei a Kárpátaljáról érkező „Bábcsina szpivanocska” népi együttes volt
Prokop Olga vezetésével, Nemes Lilija népdalénekes és Brecko Vitalij harmonika művész közreműködésével. 
Az együttes színvonalas műsorával tette
hangulatossá és felejthetetlenné nemzeti ünnepünket.
 
 Szónoczky János Mihály
 
 
 
Giricz Vera,
az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója ünnepi beszéde
 
Tisztelt ünneplő közösség!
Örömömre szolgál, hogy hagyományunkhoz híven ismét együtt köszönthetjük nemzeti ünnepünket.
Szent Liturgiánkat ma a páratlan szépségű, jelentős hagyományokkal és történelemmel rendelkező
Egri Bazilikában tartottuk és ebben a modern,
minden igényt kielégítő teremben folytathatjuk ünnepségünket. 
Közösségünk 2000-ben döntött úgy, hogy nemzeti ünnepünket a Rákóczi szabadságharc kezdetének
emlékére május 22-én tartja, hiszen a ruszinok által is lakott Beregszászon bontott zászlót
Esze Tamás 1703-ban ezen a napon,
és kezdetét vette a szabadságharc.
II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is,
akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa, a
fejedelemhez hasonlóan, a bujdosás lett, a helyben maradóké
pedig az elnyomás. 
A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi
dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük
és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat,
népük megerősödhet.
A XII. századtól települtek be ruszinok Magyarországra, az akkori állam határain belülre, és
ez azt jelenti, hogy majdnem 1000 éves történelem köt minket össze. A ruszinok akkor és a
későbbi évszázadokban is –alapvetően - földműveléssel
és állattenyésztéssel foglalkoztak, sosem hagyták cserben a magyar nemzetet, közös sorsot,
közösséget vállaltak nemcsak a jó, hanem a rossz időben is. A ruszinokat általában
II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a Rákóczi szabadságharc kapcsán szoktuk megemlíteni,
de ugyanígy beszélhetünk az 1848-as szabadságharcról is, amikor is a ruszin közösség
ismét tanújelét adta annak, hogy a magyar nemzet rá mindig és mindenkoron számíthat. 
Közösségünket jól jellemzi az is, hogy száz évvel ezelőtt, 1910-ben az akkori népszámlálás
szerint közel 500 000, tehát közel félmillió ruszin lakosa volt a Magyar Államnak. Az ilyen
ünnepek jelzik, hogy közösségünk továbbra is él, megmaradt az élni
akarása és a nemzeti tudata, ragaszkodása az egyházhoz, a vallás erejéhez. 
Közösségünk aktivitását jelzi az a tény, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokra
kiterjesztett nemzetiségi névjegyzék adatai szerint 1006 fő ruszin nemzetiségi választópolgár
regisztrált. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2018. április 8-án
a ruszin nemzetiségi névjegyzéki nyilvántartásban 875 ruszin nemzetiségi választópolgár szerepelt.
Az Országos Ruszin Önkormányzat listájára leadott érvényes szavazatok száma 539, ezzel a
német, roma, horvát, szlovák nemzetiségek után az 5. helyre kerültünk. Szeretném megragadni
az alkalmat, hogy megköszönjem a bizalmat, amelyet igyekszem tevékenységemmel meghálálni.
A szokatlanul magas érvénytelen szavazatok okait jelenleg is vizsgálják a szakértők.
Május 4-én, az Országház Kupolatermében a párt- és nemzetiségi listákról mandátumot
szerzett képviselők és szószólók átvették megbízólevelüket, május 8-án az Országház
Gobelin termében pedig a nemzetiségi szószólók Kővér László, az Országgyűlés elnöke előtt
ünnepélyes keretek között tették le esküjüket.
Magyarország Kormánya az elmúlt hét esztendőben jelentősen növelte a hazai ruszin közösség
életét, kultúráját, identitását erősítő programok megvalósítására fordítható támogatások összegét.
Jól példázza ezt az a tény is, hogy míg 2010-ben 88 millió forint,
addig 2017-ben már 212 millió forint jutott a ruszin nemzetiség támogatására, ami 241%-os
támogatásnövekedést jelent. 
Végezetül szeretném idézni Soltész Miklós államtitkár úr szavait: „ A ruszinoknak az elmúlt
három évszázadban megerősödő öntudata, gazdag kulturális és vallási hagyományai, a magyar
önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban
tanúsított bátorsága bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk
fontos és hűséges alapkövei.”
Szeretném megköszönni Ternyák Csaba egri érsek úrnak és Csizmadia István plébános úrnak
a lehetőséget, hogy nemzeti ünnepünk Szent Liturgiájára a Bazilikában kerülhetett sor,
Szónoczky János Mihály, Trescsula László, Tivadar Mihály
és Orosz Tóth György atyáknak a szolgálatot, Trombitás Bélának, az Egri RNÖ elnökének kiváló
szervezői munkáját, a Kárpátaljáról érkezett „Bábcsiná szpivánocská” („Nagymama énekei”)
folklór gyermek együttesnek és vezetőjének, Prokop Olgának, valamint Nemes Lilija
népdalénekesnek és Brecko Vitálij harmonika művésznek műsorukat, továbbá az ünnep
lebonyolításában résztvevők közreműködését. 
Fordította: Szűcs-Vorinka Irén
 
 
Kramarenko Viktor,
az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének beszéde
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
Már több éve ünnepeljük Önökkel közösen Nemzeti Ünnepünket és az év folyamán a hagyományos
ünnepeinket. Minden ilyen alkalom a rendezvények előtti közös imával kezdődik, majd az ezt
követő ünneplés, a találkozás és beszélgetés egyre közelebb
hoz minket egymáshoz. Az évek során a közösségünk összekovácsolódott, tagjaink  bátrabban
kérdeznek egymástól, feloldódnak, beszélgetnek és ezáltal sokkal barátságosabb, tiszteletteljesebb
kapcsolat alakult ki közöttünk. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy ez év március-áprilisában a
magyarországi ruszin közösség 24 településről közel nyolcszázan az Országos Ruszin Önkormányzat
és a Szószóló Asszony vendégeként meglátogathatták az Országházat, többen közülük az
Önkormányzat székházát, intézményeit is, és alkalmam adódott minden csoporttal eltölteni
néhány órát. Ezen kívül több helyi önkormányzat meghívásának eleget téve ellátogattam több
településre, ahol sok barátságos, kedves honfitársammal ismerkedhettem meg. Az idei nemzeti
ünnepünket ide, Egerbe, a gazdag történelmi múlttal büszkélkedő városba szerveztük. Meg kell
jegyeznem, hogy az itt élő ruszinok sorsközösséget vállalnak a helyi települések közösségeivel,
akik Rákóczi kurucait vallják őseiknek. Évszázadok óta a magyarsággal együtt élő, a közös sorsot
felvállaló ruszinok a ma újraéledő nyelvükkel és kultúrájukkal a közel 220 világállam által elismert
és támogatott közép-európai gondolat elkötelezett hívei. Ez év februárjában a Nyíregyházi
Görögkatolikus Főiskolán a Charta 21 egyesülettel együtt az Országos Ruszin Önkormányzat
közös konferenciát szervezett, ahol a ruszinok történetével foglalkozó kutatók tartottak előadást.
A konferenciáról a „Magyarok és ruszinok közös úton” című kiadvány is készült, amelynek a digitális
változata már elérhető, a nyár folyamán pedig a nyomdai változata is kiadásra kerül. Fontosnak
tartjuk, hogy a magyar emberek is megismerjék annak a ruszin közösségnek a múltját és jelenét,
amely évszázadok óta országunk területén él. Hangsúlyozzuk, hogy a magyarok és ruszinok
soha nem voltak ellenséges viszonyban, mindig egymás szabadságküzdelme mellé álltak és
közös jövőről gondolkodtak. Ahogy már több alkalommal említettem, mi hálával tartozunk a
magyar államnak az irántunk való törődésért, így tudja például Fedinecz Atanáz nevét viselő
múzeumunk bővíteni a befogadóképességét, ahová el tudjuk helyezni a Hodinka Antal akadémikus
unokája által felajánlott eredeti hagyatékokat. Munkáink folyamatban vannak úgy az átalakítási,
mint az átvett dokumentáció leltárba vétele terén is. Az Udvari István könyvtárának sikerült
S. Benedek András magánkönyvtárát megvásárolni.  Idén is tervezi a könyvtár az állomány
gyarapítását, és kidolgozott egy tartós kölcsönzési tervet a Budapesttől távolabb eső könyvtárak
számára is. A Hodinka Antal Tudományos Intézet kiadta a ruszin helyesírási szótárt. Digitális
formában elkészült a magyar ruszin szótár, melynek a nyomtatott változatát tudom, hogy mindnyájan
nagyon várjuk, de ahogyan Önök is tudják, hogy a Magyarországon használt ruszin nyelv három
nyelvjárásból tevődik össze, így nincs egyszerű dolga a szótáron dolgozóknak, ám ennek ellenére
idén a nyomtatott változata is megjelenik. A Ruszin Világ című tájékoztató magazinunk, gondolom
Önök is észrevették, formailag és tartalmilag nagyot változott – pozitív irányba. Az épülő Ruszin
Görögkatolikus Közösségi Ház munkálatai ütemezés szerint haladnak. Tető alatt van a ház, a kerítés,
a parkoló, már csak a belső utómunkák vannak hátra, őszre tervezzük a debreceni átadást.
A gyerekek nyári táborozására fordítandó összeg 30%-kal nőtt, így nyáron Máriapócson is lehet
gyerektábort szervezni. Kihasználva az alkalmat mivel, több helyi polgármester és képviselő is
jelen van, rendezvényünkön köszönetet szeretnék mondani nekik, mert figyelemmel kísérik, és
nemcsak anyagilag támogatják, hanem többféle módon segítik a településeken működő
önkormányzataink munkáját. A mai ünnepségünkre fellépőként meghívtuk a Bábcsina Szpivánocská
gyerekegyüttest Kárpátaljáról – nagyon tehetséges, szeretetre méltó gyerekek, igazi
hagyományőrzők, és már többször jártak nálunk, felkészítő tanáruk a Hodinka Díjas Prokop Olga művésznő.
Köszöntjük továbbá Nemes Lilija előadót és Brecko Vitalij harmonika művészt.
Elnökként nagy felelősséggel tartozom a Magyarországon élő közösségünk kultúrájának, nyelvének,
hagyományainak, hitéletének megőrzéséért, amihez az Önök segítségére is szükségem van. Örülök,
hogy ilyen sokan elfogadták a meghívásunkat
és közösen ünnepelhetünk ezen a szép napon és helyen.
 
Isten áldja meg Önöket!
 
Fordította: Szűcs-Vorinka Irén
 
 
 
Rázsi Botond,
Eger város alpolgármesterének köszöntője
 
 
Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők!
2018 a családok éve. A család a legfontosabb kötelék a világon, a vérségi kapcsolatok alapvető
identitást és támaszt adnak az embernek. Ez után következik, ehhez hasonlítható egy nemzethez,
nemzetiséghez való tartozás, amely
tulajdonképpen a családok kiterjedését jelenti. Nyelvi, kulturális szinttel erősíti meg összetartozásunkat,
és jelöli ki helyünket a világban. Ami a családok szintjén a kapcsolatok ápolása, a nemzeti,
nemzetiségi szinten az anyanyelvhez és a kulturális értékekhez, hagyományokhoz való
ragaszkodás. Ezért jó most itt végignézni Önökön, hallani Önöket anyanyelvükön beszélni,
népdalaikat hallani, és látni, hogy fontos Önöknek a családi és nemzetiségi identitásuk.
Egyik nemzet vagy nemzetiség sem előrébb való a másiknál, de nem is szorítható háttérbe.
A magyarok és a ruszinok a történelem viharaiban ezt mindig kézzelfoghatóan megtapasztalták,
és ezért mindig is összetartottak, segítették és segítik most
is egymást. Magyarország odafigyel nemzetiségeire, biztosítja jogaikat, segíti, támogatja
fennmaradásukat. Ezt bizonyítja az is, hogy 2014 óta, így az idei országgyűlési választások
következményeként is, nemzetiségi szószóló képviselheti Önöket a Parlamentben. Eger városának
hasonlóképpen fontosak az itt élő nemzetiségek, büszkék vagyunk arra, hogy számos nemzetiséggel,
köztük a ruszinokkal tudunk békésen, együttműködően élni.
Ez utóbbi kijelentésemet igazolja, és külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti
ünnepüket városunkban tartják meg. Az, hogy ilyen szép számban vannak jelen, pedig azt jelzi,
hogy fontos Önök számára a ruszin nemzetiséghez tartozás,
fontosak ünnepeik, fontosak hagyományaik megélése. Érezzék magukat jól nálunk, és ha tetszik
mindaz, amit itt tapasztalnak, mondják el mindenkinek, de ha van valami, ami nem, azt mondják el nekem.
 
Isten éltesse, Isten tartsa meg Önöket és a ruszin nemzetet! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
 
 
 
Ruszin Nemzeti Ünnep
Budapest, 2017. május 21.
Egy tavaszi verőfényes vasárnap déli 12 órakor megszólaltak a harangok a Budapest Rózsák terei görögkatolikus templom tornyában. A templomot már megtöltötték a Miskolc és környéke, Edelény, Múcsony, Abod, Vámosújfalu és más borsodi, valamint debreceni és szabolcsi ruszin önkormányzatok képviselői. A világhírű Szent Efrém Férfikar csodálatos dallamokkal hirdette Isten dicsőségét a karzatról. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke celebrálta Tivadar Mihály és Szónoczky János Mihály görögkatolikus papok, valamint Salai Szabolcs és Lőrinczi Róbert diakónusok segédletével. Tanításában a vak meggyógyításának evangéliumi üzenetéhez kapcsolódóan a mindennapi dolgok meglátására, mások megsegítésére, Isten titkainak meglátására és felismerésére buzdított.
 
A Szent Liturgiát követően a Néprajzi Múzeum adott helyet további programjainknak. A ruszin himnusz eléneklése után Kramarenkó Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke köszöntötte közösségünk tagjait. Ezután következett Tircsi Richárd, az EMMI Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője. Az ünnepet jelenlétével megtisztelte  Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Dr. Török Tamás, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának titkárságvezetője, Iváncsó Róbert, a Munkácsi Városi Tanács képviselője, bizottsági elnök, a ruszin önkormányzatok, a civil szervezetek elnökei és képviselői.
 
A kulturális műsorban a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola tanulói (igazgató Rakaczki Mária, betanító tanárok Borbélyné Béres Enikő és Jónás Sándor) ruszin dalokat, énekeket és verseket adtak elő. Gratulálunk és további sikereket kívánunk!  Az ünnep kulturális részét a „Rusznaki” népi zenekar vidám műsora zárta.
 
A Néprajzi Múzeum gyönyörű freskói, díszítései elkápráztattak bennünket, a néprajzi kiállítás megtekintése pedig sok gyermekkori élményt hozott elő az emlékezetünkből. A program közös étkezéssel és baráti beszélgetéssel ért véget.
 
Szónoczky János Mihály
 
 
Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének ünnepi beszéde
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
 Engedjék meg, hogy megkülönböztető tisztelettel és szeretettel köszöntsem főtisztelendő Dr. Orosz Atanázt, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspökét, Tircsi Richárdot, az  EMMI  főosztályvezetőjét, Giricz Verát, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólóját, Dr. Lyavinecz Sztyepánt, a Ruszin Világkongresszus elnökét, Iváncsó Róbertet, a Munkácsi Városi Tanács képviselőjét, bizottsági elnököt, a ruszin nemzetiségi önkormányzatok megjelent elnökeit, képviselőit és a mai ünnepre érkezett vendégeket.
 
 Országos elnökként harmadik alkalommal állok Önök előtt nemzeti ünnepünkön, az előbbi években világossá tettem, hogy milyen elvek, értékek révén szeretném e tisztséget gyakorolni. Most pedig kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak, mit sikerült megvalósítani abból, amit akkor ígértem. Tavaly május 1-től a Hodinka Antal Ruszin Tudományos-kutató Intézet az Országos Ruszin Önkormányzat székházában működik. Volt egy ígéretem, hogy a Magyarországon használt 3 nyelvjárást felhasználva kiadjuk a Magyar ruszin és a Helyesírási szótárt. Örömmel értesítem, tudatom a közösséggel, hogy a szótárak digitális formában elkészültek, a nyár folyamán nyomdába kerülnek. Az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát sikerült egy hagyatékból olyan ritka magyar és ruszin nyelvű kötetekkel bővíteni, amelyek még az antikváriumban sem kaphatók. A könyvtár látogatók száma is megtöbbszöröződött. A Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közhasznú Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye a névadója hagyatékának és a felajánlásoknak köszönhetően jelentősen gyarapodott. Kezdeményezésünkre egyre több csoport jelentkezik be a távolabb eső településekről hétvégi tárlat megtekintésére, az intézmények vezetőivel és a munkatársakkal a jövőben is sok szeretettel várjuk őket. A Ruszin Világ, a magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapunkban és az ORÖ honlapján folyamatosan tájékoztatjuk közösségünket, az önkormányzatunk aktuális pályázatairól, rendezvényeiről és híreiről. Az előző évekhez képest idén még több diákot sikerült tanulmányi ösztöndíjban részesíteni. 
 
Tisztelt ünneplő közönség! Járva az országot, megismerve a területeken és településeken működő ruszin önkormányzat elnökeit képviselői és az ő munkájukat segítő embereket a mindennapi élet legkülönbözőbb területein becsületben helytálló honfitársként ismertem meg legtöbbjüket. Több olyan önkormányzat van, akit úgy látom, hogy 100%-ra teljesítenek. Szeretném megdicsérni a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola jelenlévő vezetőit, a ruszin nyelv és ének tanárait, akik néhány hónappal ezelőtt önként fölajánlották a mai ünnepségünk lebonyolításában való segítséget és szerették volna bemutatni azt az érdemi munkát, amit végeztek és aminek tanúi lehetnek Önök is a mai nap folyamán. Ezen kívül nem maradhat ki a dicséretből Bán Marcsika és Annuska, akik áprilisban Sárospatakon a II. Rákóczi fejedelem szobránál, a nagy létszámú ruszin közösség előtt kíséret nélkül elénekelték a ruszin himnuszt
 
A hitünk, a hagyományaink és a kultúránk megőrzése mellett már többször hangsúlyoztam, hogy anyanyelvünk megőrzése van a legnagyobb veszélyben. A magyar kormánytól minden segítséget megkapunk, és több helyen élnek is vele, hogy akár játékos formában a gyerekek, vagy népdalkörben a felnőttek gyakorolják, és tanulják a nyelvet. Köszönöm mindenkinek, aki eljött a közös nemzeti ünnepünkre. Igyekeztünk idén is egy olyan impozáns helyet választani fővárosunk szívében, a Néprajzi Múzeumot, ahol az ünneplés után tárlat megtekintésére is
van lehetőség. Jó időtöltést kívánok a nap további részéhez. 
 
Isten tartsa meg Önöket!
Fordította: Janger Bt.
 
 
 
Tircsi Richárd, az EMMI Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője
 
Tisztelettel köszöntöm a hallgatóságot a Ruszin Nemzeti Ünnep Alkalmából!
 
Azon a helyen rendezik meg most ezt a szép eseményt, ahol a legtöbb tudás halmozódott fel a magyarok és a velük élő hazai és kárpát-medencei nemzetiségekről, ahol jól tudják, milyen fontos a közösség és a benne élő ember. A mai nap a ruszin emberekről, a hazai ruszin nemzetiségi közösségről beszélünk, Önöket ünnepeljük. 
A ruszin vagy rutén nép történetét a történelmi viharok során megszámlálhatatlan külső esemény alakította. Jelenlegi szülőföldjüket és a Kárpátok vonulatait a magyar honfoglalással közel egy időben, a IX. században már lakták, ugyanakkor őseik egyes feltételezések szerint már a népvándorlás korában, az V-VI. században megérkeztek e területre. A XIII. századtól számított betelepítésükben szerepet játszottak a kenézek és soltészek, akik révén szorgalmas földművelő és állattenyésztő nép telepedett meg a Keleti-Kárpátokban. Az államalakulatok „jöttek-mentek” felettük, de ők mindig maradtak. Sosem volt tartósan önálló anyaországuk, társadalmuk is jobbára egynemű volt, az egyetlen állandóságot és biztonságot életükben a szülőföld és a görögkatolikus egyház összefogó ereje jelentette. Azonban az elmúlt három évszázadban megerősödő öntudatuk, gazdag kulturális és vallási hagyományaik, a magyar önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban tanúsított bátorságuk bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk fontos és hűséges alapkövei.
 
A magyarországi ruszinok nemzeti ünnepe május 22-éhez, a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetéhez kötődik. A ruszinok lakta Beregszászon bontott ugyanis zászlót Esze Tamás 1703-ban ezen a napon, és vette kezdetét a török kiűzése utáni első fontos eseménysorozat, mely a modernkori magyarság önálló nemzetté válásának létjogosultságára hívta fel a világ figyelmét. II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is, akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa is a fejedelemhez hasonlóan a bujdosás lett, vagy a helyben maradóké az elnyomás. 
 
A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat, népük megerősödhet. A XIX. századi nemzeti ébredés is a nyelv és az irodalom termékeny táptalajából táplálkozott, melyet Alexander Duchnovics és Adolf Dobrjanszkij neve fémjelez. A kor politikai eseményei és a nemzetiségi autonómia pozitív hozadékait mérlegelni képes belátás azonban a XIX-XX. század fordulóján még hiányzott. Nagyobb baj azonban a ruszinok szemszögéből, hogy bár a gazdasági fejlődés világszínvonalú volt, az egyre népesebb ruszinok között a nyomor nem szűnt meg. A sajnálatos folyamat végeredménye a tömeges elvándorlás, mely csak Amerikára vetítve közel negyedmillió ruszin betelepülését jelentette. De ne feledkezzünk meg a Monarchia más területeire, például Bácskába a jobb élet reményében beköltözőkről sem.          
 
Az I. világháborút követően a méltán megérdemelt önrendelkezést Ruszka Krajna autonóm terület lakossága csak alig egy évig élhette meg; az 1919-es Saint Denis-i Szerződés a frissen életre hívott Csehszlovákiának ajándékozta Kárpátalját annak népével együtt, míg a történelmi osztrák-magyar duális államrendszer ezzel kimúlt. De e kérészéletű autonómia alatt is virágzott a kultúra, létrejött a Kárpátaljai Tudományos Társaság, mely a tájegység mellett az itt élő ruszinok kulturális értékeit és érdekeit volt hivatott megvédeni.  A II. világháború borzalmai után az azt követő szovjet befolyás alatt sínylődő Csehszlovákia, Lengyelország és maga Ukrajna is többszörös lakosságcserével zilálta szét az egykor legalább területi alapon egységes ruszin közösséget, egyházaikat felekezeteikkel együtt szétverték. Az egyszerű ember szívósságát azonban nem tudták legyőzni: az áttelepített ruszinok évekkel később elérték, hogy visszatelepülhessenek szülőhelyükre, és sokan a korábbi lakóházaikat is visszavásárolhatták. 
 
Az 1989-es fordulat, majd az azt követő „harmadik ruszin nemzeti ébredés” lassú, de biztos teret nyitott a nemzetiségi politizálásnak és a kulturális autonómiatörekvéseknek. Az 1991-ben először megszervezett Ruszin Világkongresszus azóta kétévente és mindig más országban kerül megrendezésre, jelképezve azt az összetartozást, amelyet nyelvük és kultúrájuk alapoz meg.
 
A XX. század viszontagságai területileg szétszakították ugyan a ruszinok koherens évszázados közösségét, de az utódállamokban továbbra is kitartanak szülőföldjük mellett. A hazánkban élők egyre öntudatosabban építik közösségüket az egyre növekvő anyagi és erkölcsi támogatás révén, melyet államunktól kapnak. Újságot szerkesztenek, tankönyvet adnak ki, iskolát tartanak fenn. 2014-től nemzetiségeink a magyar Parlamentbe önálló képviseleti intézményként szószólókat küldhetnek, akik törvényeket kezdeményezhetnek és rálátásuk, befolyásuk van a nemzetiségi politikára is. Reméljük, hogy a folyamatosan növekvő támogatással összhangban a közösség megmarad, identitásuk erősödni tud, kultúrájuk tovább fejlődik, oktatásuk kiterjedtebbé válik.  
Akkor nyugodtan idézhetjük majd Morus Szent Tamás szavait: „ … a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” Tiszta szívből kívánom, hogy ezt a lobogó lángot még nagyon sokáig adhassák tovább az eljövendő ruszin generációk tagjainak!
Köszönöm, hogy meghallgattak!