Ruszin Nemzeti Ünnep 2023.

Máriapócs

 

Idén 25 éves az Országos Ruszin Önkormányzat, így az ünneplésre különleges helyet választottunk – a Máriapócsi Szent Mihály főangyal görögkatolikus kegytemplomot. Már feledésbe merült, de itt a kegytemplom helyén, a 17. században még egy fatemplom állt, amit ruszin őseink a Kárpátok magasságaiból hozott fából építettek. Ebben a templomban könnyezett a Szent Istenszülő ikonja 1696-ban, így lett Máriapócs szentélye és büszkesége görögkatolikus népünknek.

Az ünnepre több mint kétszázan érkeztek, és mindenki részt vett a szent liturgián. A Szentmisét Főtisztelendő Kocsis Fülöp atya, a Hajdúdorogi Metropólia érsek-metropolitája celebrálta, koncelebrált Trescsula László parókus és Tivadar Mihály áldozópap sok tisztelendő atya részvételével együtt.

A karzatról a Szent Efrém férfikar kísérte a misét egyházi szláv és magyar nyelven. A kegy- templomot betöltötték az énekesek lélekből fakadó tiszta hangjai, és az emberek együtt énekeltek velük.

A hívők és a papok együtt szolgáltak az Úrnak, együtt imádkoztak. A szemek a kegytemplom szépségével, a lelkek a mise szentségével telítődtek. Áhítattal hallgatták az emberek Kocsis Fülöp érsek szentbeszédét, melyből röviden idézünk: „Az egyház együtt él minden emberrel, és az egyház kötelékét a halál nem vágja el, mert az egyház tagjai mi vagyunk, ahogy az elhunytaink is - ezáltal van kötelékünk az egyházon keresztül Isten országával… Isten meghívott minket ebbe az életbe, a saját közösségébe és a szentháromságot adja az embereknek. Mindenkit magához akar ölelni, és az örök élet nem más, mint ott lenni a Szentháromság ölelésében… Így éljük meg a szentlélek leszállását, amely megerősíti a kötelékünket Istennel… Az Istenben való szeretet kitágítja életünket, és az egyház csodálatos módon elénk tárja mindezt.” A mise után sokan járultak áldozáshoz, ahogyan sok gyermek is.

A mise után Kramarenko Viktor, az ORÖ elnöke megnyitotta a Ruszin Nemzeti Ünnepet. Ezután következett ünnepi beszédével dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, ki büszke ruszin gyökereire. Röviden idézünk szívekhez szóló beszédéből: „A hitnek óriási nemzetmegtartó, család és embermegtartó ereje van - a közösségek igazi ereje a hitében, a szellemiségében rejlik. Máriapócson szeretnénk megélni itt hitünket, megerősödni a reményben. A mindennapi életünkben megőrizni, megvédeni azokat az értékeket, amelyeket a szüleink, nagyszüleink ránk hagytak… Szükség van a nemzetekre, nemzetiségekre, mert a világ úgy szép, ha tudunk békében élni, egymást tisztelve, testvéri szeretetben. Fel kell ismernünk a béke jelentőségét és szükségét”.

Ezután következett a Hodinka Antal díjak átadása, az idén a díjazottak voltak Szűcs-Vorinka Irén, a Hodinka Antal Tudományos Intézet tudományos titkára és Peter Medvigy, szlovákiai ruszin újágíró és aktivista. Mivel a díjátadás a kegytemplomban történt, a taps nem volt illendő, ezért Kocsis Fülöp érsek kezdeményezésére elénekeltük együtt az „Éljen soká!” üdvözlő éneket.

A mise után ünnepi ebéd várta a vendégeket a helyi Művelődési házban és a Zarándokházban. Az ízletes ebéd, a baráti beszélgetések és a finom kávé tényleg méltó volt az ünnephez. Köszönjük! Emlékezetünkben sokáig megmarad ez a Nemzeti Ünnep.

A Nemzeti Ünnepünkön köszönthettünk a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Kocsis Fülöp atyát, a Hajdúdorogi Metropólia érsek-metropolitáját, a Miskolci Egyházmegye püspökét, dr. Simicskó Istvánt, a KDNP frakcióvezetőjét, Giricz Verát, az Országgyűlés Ruszin Szószólóját, Medvigy Pétert, a szlovák köztársasági elnök ruszin tanácsosát.

Köszönjük az érsek úrnak, a koncelebrálóknak és a Szent Efrém kórusnak ezt a csodálatos egyházi szláv nyelvű misét. Külön köszönet dr. Mosolygó Péter atyának, a kegyhely igazgatójának, Papp Bertalan polgármester úrnak és munkatársainak, a helyi ruszin önkormányzat elnökasszonyának, Ruszinkó Jánosnénak és ruszin közösségének, hogy az ünnepség előkészületeiben segédkeztek, és méltóan megtartathattuk rendezvényünket Máriapócson.

Az ünnepet a Bethlen Gábor alapkezelő Zrt. támogatta. Pályázati azonosító: NKUL-KP-1-2023/3-000466

 

Ruszin Nemzeti Ünnep Edelény 2022.

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény, kisváros a Bódva folyó völgyében. Több környező, apró település csatolásával alakult ki a közigazgatásilag most már egységes, de hagyományos falusi, kertvárosi településszerkezetű város. Nemzetiségi összetétele vegyes. A környező településekről lengyelek, cigányok és jelentős számú ruszinok érkeztek.

 A ruszinok templomot építettek, több generációs családdal gazdagítják a település egyébként is színes palettáját. Ezt a palettát teszi értékessé az a kezdeményezés, hogy a görögkatolikus egyházmegye átvette a helyben évtized óta fennálló gimnáziumot, melyet nagy gondossággal továbbfejlesztve iskolaközpont jött létre. Óvodától a gimnázium befejezéséig, szülői, illetve kollégiumi környezetben, szülőföldi közelségben élhetik meg a gyermekek és a szülők а szellemi fejlődést, amit a görögkatolikus iskolarendszer biztosít a gyermekek megfelelő nevelkedéséhez, növekedéséhez.

Ez a neves és rangos épületegyüttes aulája adott helyet, fogadta be az ország különböző helyeiről érkező ruszin közösséget, akik minden évben megemlékeznek változó helyszínnel a Rákóczi szabadságharcban a szabadságért küzdött hősökről, Esze Tamásról, aki Beregszászon zászlót bontott a Nagyságos Fejedelem mellett.

Ünnepségünk a ruszin himnusz eléneklésével kezdődött. Dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke a Paraklisz végzésének vezetésével kérte a jelenlévőkre és a ruszin közösségre Isten áldását és a Boldogságos Szűz oltalmát, közbenjárását.

Demeter Zoltán, a terület országgyűlési képviselőjének köszöntő beszédét tisztelettel hallgatták a jelenlévők. Kramarenkó Viktor ORÖ elnök köszöntése és az idei Hodinka Antal díjak átadása után a kulturális műsorokban láthattuk a ruszin közösség által átmentett értékeket.

Az edelényi Császta Néptáncegyüttes fergeteges táncával ad reményt arra, hogy az ifjúság körében is egyre nagyobb számmal vesznek részt a kultúránkat erősítő néptáncoktatásban. Több nemzetiségre jellemző viselettel az egymás mellett élő kultúrák szépségére hívták fel az őket tapssal jutalmazók figyelmét.

Bán Mária és Bán Anna testvérpáros előadásában ruszin nyelven énekeket hallhattak jelenlévők, az ismert énekeket, nótákat a jelenlévők is velük énekelték.

A Budapestről érkező Ruszinok Ifjúsági Folklór Együttes nagyon szépen kifejlesztett, autentikus ének- és tánckultúrájukból merítve állt színpadra. Köszönet jár a kitűnő és szorgalmas gyermekek kulturális ápolásáért, gondozásáért Szilcer-Likovics Olgának, a csoport vezetőjének.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Giricz Vera asszony, a Magyar Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Peter Medvigy, a szlovák köztársasági elnök ruszin tanácsadója, a város jegyzője, dr. Vártás József és családja, SzilcerLikovics Olga alelnök asszony és Szónoczki János ORÖ alelnök és az edelényi ruszin önkormányzat elnöke, Kozsnyánszky János, a MROSZ és a sárospataki Ruszin Önkormányzat elnöke, az ORÖ képviselője, számos önkormányzat képviselője. A vendégek érezhették az azt követő vendéglátásban a borsodiak szívélyességét.

A szózat eléneklésével ért véget a napi közös program.

Az önkormányzatok egyéni programok szervezésében megtekinthették az edelényi kastélyt, a görögkatolikus templomot, a Szent II. János Pál pápa ereklyét is befogadó római katolikus templomot, a borsodi földvárat a hozzátartozó tájházakkal és a közelében lévő református templomot, illetve sétát lehetett tenni a hírhedté vált Bódva folyó gátján, partján, amely 12 évvel ezelőtt átszakította a gátat, és Petőfi szavaival élve: mint őrült ki letépte láncát.... sepert el mindent, ami útjába került. Ma csendes szelídséggel, megbékélten fodrozza gyöngéden hullámait.

Ünnepünk erőt adott ahhoz, hogy továbbra is reménységgel valljuk közösségünk egységét, kultúránk szépségét és a jövőbe vetett, teljesülő reménységünket és hitünket.

Isten áldd meg népünket, nemzetünket!

Szónoczki János Mihály

 

Ruszin Nemzeti Ünnep 2021.

 

Május 29-én a Dunaújvárosi Gárdonyi Géza Görögkatolikus Általános Iskola Aulájában ünnepeltük a legfontosabb ünnepünket. Az ország minden szegletéből érkeztek ruszinok nyitott szívvel, de maszkkal takart arccal. A rendezvény Parakliszszal kezdődött, melyet Kovács István parókus és Tivadar Mihály atya vezetett. A mise után köszöntő beszédében dr. Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője ruszin gyökereiről, a ruszinokról, a nemzetiségek támogatásáról beszélt. Ezután a Hodinka Antal Díjak átadása következett. A díjakat Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke adta át. Az ünnepség záró programja - a „Ruszinok” folklór együttes műsora (művészeti vezetője Szilcer-Likovics Olga) – megérintette azok lelkét is, akik nem tudnak ruszinul, a ruszinokét pedig könnyekig. A magas mesterségbeli tudás, a ruszin zene dallamai, a táncok dinamikája, az énekesek tiszta hangja messzire repítettek a földtől, a gondoktól, a határokon túl… Köszönjük! Az ünnepi ebéden a finom ételek mellett jó volt találkozni, beszélgetni a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal. Reméljük, hogy még találkozunk, de maszkok nélkül! A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős államtitkárság főosztályvezetője, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Kozsnyánszky János, a Magyarországi Ruszinok/Rutének Országos Szövetségének elnöke, Mudra József a Dunaújvárosi RNÖ elnöke. Köszönjük a szervezőknek és a segítőknek a munkát, a ruszinoknak és a vendégeknek a részvételt. A Rondó című műsor az ünnepről tudósítást készített, amit megtekinthetnek az interneten az alábbi címen: https://mediaklikk.hu/video/rondo-2021-06- 03-i-adas/

A Ruszin Nemzeti Ünnep fővédnöke Dr. Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. A projekt megvalósulását támogatták: Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyarországi Ruszinok/Rutének Országos Szövetsége Ruszin Kulturális Egyesület Ruszinokért Alapítvány. A.sz.: NKUL-KP-1-2021/1-000012

 

Ruszin Nemzeti Ünnep 2019.

 

Az egyik legnagyobb ünnepünket, a Ruszin Nemzeti Ünnepet idén a Miskolci Egytetem Aulájában tartottuk meg. A Ruszin Nemzeti Ünnep fővédnöke Dr. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes volt. Az ünneplőbe, népviseletbe öltözött félezer vendég méltón ünnepelhetett az impozáns díszteremben, ahol régi ismerősökkel, közeli munkatársakkal, kedves rokonokkal is találkozni, beszélgetni lehetett. Az eseményt Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Nemzetiségi Főosztályának főosztályvezetője és Dr. Kovács János, a BAZ Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője köszöntötte kedves, értékes szavakkal.

A Ruszin Nemzeti Ünnepet beszédével Giricz Vera, az Országgyűlés nemzetiségi szószólója nyitotta meg.

A megnyitó után Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Szilcer-Likovics Olga és Szónoczki János elnök-helyettesek átadták a 2019. évi Hodinka Antal díjakat.

A mindenki lelkéhez szóló Parakliszt a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke végezte. A szertartás végén együtt énkeltük-suttogtuk az ősi liturgikus szláv nyelven a szent szavakat, imákat, megnyugodhattunk közösségünkben.

Az ünnep záróakkordjait a Kárpátaljai Akadémiai Népi Énekkar dalai, fergeteges táncai, zeneszámai szolgáltatták. Az előadás végén felharsanó ovációkon és a vastapson túl szeretnénk most is kifejezni köszönetünket a felejthetetlen előadásért Potapcsuk- Petij Natália művészeti vezetőnek és karnagynak, az énekeseknek, táncosoknak, zenészeknek.

Nemzeti Ünnepünk megszervezésért mindenki nevében külön köszönetünket fejezzük ki Szónoczky Máriának, Miskolc MJV és a BAZ megyei területi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökének és a segítőkész munkatársaknak. Köszönetünk és elismerésünk az ünnep fiatal és remek műsorvezetőinek is: Medvigy Hannának és Thomázy Grétának, akik ruszin, illetve magyar nyelven konferálták az előadást.

Az ünnepi ebéden látszott csak igazán, hogy milyen sokan ünnepelünk. Az örömteli találkozások, várva várt viszontlátások vidám zsivaja töltötte meg az egyetem éttermének különtermét. A kellemesen elköltött ízletes ebéd mellett sok értékes és érdekes gondolat is terítékre került, az ünneplés mellett nemzetiségünk jelenje és jövője is fontos volt mindenkinek.

A mihamarabbi találkozást várva vettünk búcsút egymástól és Miskolctól.

 

Ruszin Nemzeti Ünnep

Eger, 2018. május 26.

 

Heves megye székhelyén, Egerben gyűlt össze ebben az évben a hazai ruszin közösség megemlékezni az 1703. május 22-én Beregszászban a Rákóczi szabadságharc mellett zászlót bontó Esze Tamásra és a Nagyságos Fejedelemre.

Ünneplésünk az egri bazilikában kezdődött, ahol egyháziszláv nyelvű Szent Liturgián vettek részt az ország különböző részein élő ruszin közösségek és képviselőik. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő Trescsula László filkeházai parochus úr vezette, Orosz-Tóth György abodi és Tivadar Mihály atya budapesti lelkésszel. Szónoczki János Mihály görögkatolikus pap, az evangélium üzenetéhez kapcsolódva a megbocsátásról, a felebaráti és az ellenség szeretetéről tanított.

Ez tette naggyá népünket, egyházunkat. A fájdalmak, a megaláztatások során elviselt

szenvedések szenteket emeltek egyházunk oltáraira. Krisztustól kapott feladatunk: emlékezni és megbocsátani.

A Szent Liturgián jelenlévők a szent áldozást követően a bazilika mellékhajójában lévő kápolnához vonultak, ahol az 1696-os máriapócsi csodás könnyezés során, az „átutazásban” lévő ikonról készített másolat található.

Mi, a jelenlévők 400 fős serege, megálltunk az Istenszülő képe előtt és imáinkkal, énekeinkkel köszöntöttük Őt. A jeles ünnepen énekeinket, imáinkat vezetésében Tóthbegyi Zsolt szolgálata segítette.

Az ünnep további eseményének az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános Iskola aulája adott helyett. Elsőként Giricz Vera, a Magyarország Országgyűlésének ruszin nemzetiségi szószólója köszöntötte a jelenlévőket, majd Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke mondott beszédet.

Eger város köszöntőjét Rázsi Botond alpolgármester mondta el.

Nemzeti Ünnepünk kiemelt vendégei a Kárpátaljáról érkező „Bábcsina szpivanocska” népi együttes volt Prokop Olga vezetésével, Nemes Lilija népdalénekes és Brecko Vitalij harmonika művész közreműködésével.  Az együttes színvonalas műsorával tette hangulatossá és felejthetetlenné nemzeti ünnepünket.

Szónoczky János Mihály

Giricz Vera,

az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója ünnepi beszéde

Tisztelt ünneplő közösség!

Örömömre szolgál, hogy hagyományunkhoz híven ismét együtt köszönthetjük nemzeti ünnepünket.

Szent Liturgiánkat ma a páratlan szépségű, jelentős hagyományokkal és történelemmel rendelkező Egri Bazilikában tartottuk és ebben a modern, minden igényt kielégítő teremben folytathatjuk ünnepségünket.

Közösségünk 2000-ben döntött úgy, hogy nemzeti ünnepünket a Rákóczi szabadságharc kezdetének emlékére május 22-én tartja, hiszen a ruszinok által is lakott Beregszászon bontott zászlót Esze Tamás 1703-ban ezen a napon, és kezdetét vette a szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is, akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa, a fejedelemhez hasonlóan, a bujdosás lett, a helyben maradóké pedig az elnyomás.

A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat, népük megerősödhet.

A XII. századtól települtek be ruszinok Magyarországra, az akkori állam határain belülre, és ez azt jelenti, hogy majdnem 1000 éves történelem köt minket össze. A ruszinok akkor és a későbbi évszázadokban is - alapvetően – földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, sosem hagyták cserben a magyar nemzetet, közös sorsot, közösséget vállaltak nemcsak a jó, hanem a rossz időben is. A ruszinokat általában II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a Rákóczi szabadságharc kapcsán szoktuk megemlíteni, de ugyanígy beszélhetünk az 1848-as szabadságharcról is, amikor is a ruszin közösség ismét tanújelét adta annak, hogy a magyar nemzet rá mindig és mindenkoron számíthat.

Közösségünket jól jellemzi az is, hogy száz évvel ezelőtt, 1910-ben az akkori népszámlálás szerint közel 500 000, tehát közel félmillió ruszin lakosa volt a Magyar Államnak. Az ilyen ünnepek jelzik, hogy közösségünk továbbra is él, megmaradt az élni akarása és a nemzeti tudata, ragaszkodása az egyházhoz, a vallás erejéhez.

Közösségünk aktivitását jelzi az a tény, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokra

kiterjesztett nemzetiségi névjegyzék adatai szerint 1006 fő ruszin nemzetiségi választópolgár regisztrált. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2018. április 8-án

a ruszin nemzetiségi névjegyzéki nyilvántartásban 875 ruszin nemzetiségi választópolgár szerepelt. Az Országos Ruszin Önkormányzat listájára leadott érvényes szavazatok száma 539, ezzel a német, roma, horvát, szlovák nemzetiségek után az 5. helyre kerültünk. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a bizalmat, amelyet igyekszem tevékenységemmel meghálálni.

A szokatlanul magas érvénytelen szavazatok okait jelenleg is vizsgálják a szakértők.

Május 4-én, az Országház Kupolatermében a párt - és nemzetiségi listákról mandátumot szerzett képviselők és szószólók átvették megbízólevelüket, május 8-án az Országház Gobelin termében pedig a nemzetiségi szószólók Kővér László, az Országgyűlés elnöke előtt ünnepélyes keretek között tették le esküjüket.

Magyarország Kormánya az elmúlt hét esztendőben jelentősen növelte a hazai ruszin közösség életét, kultúráját, identitását erősítő programok megvalósítására fordítható támogatások összegét. Jól példázza ezt az a tény is, hogy míg 2010-ben 88 millió forint, addig 2017-ben már 212 millió forint jutott a ruszin nemzetiség támogatására, ami 241%-os támogatásnövekedést jelent.

Végezetül szeretném idézni Soltész Miklós államtitkár úr szavait: „A ruszinoknak az elmúlt három évszázadban megerősödő öntudata, gazdag kulturális és vallási hagyományai, a magyar önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban tanúsított bátorsága bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk fontos és hűséges alapkövei.”

Szeretném megköszönni Ternyák Csaba egri érsek úrnak és Csizmadia István plébános úrnak a lehetőséget, hogy nemzeti ünnepünk Szent Liturgiájára a Bazilikában kerülhetett sor, Szónoczky János Mihály, Trescsula László, Tivadar Mihály és Orosz Tóth György atyáknak a szolgálatot, Trombitás Bélának, az Egri RNÖ elnökének kiváló szervezői munkáját, a Kárpátaljáról érkezett „Bábcsiná szpivánocská” („Nagymama énekei”) folklór gyermekegyüttesnek és vezetőjének, Prokop Olgának, valamint Nemes Lilija népdalénekesnek és Brecko Vitálij harmonika művésznek műsorukat, továbbá az ünnep lebonyolításában résztvevők közreműködését.

Fordította: Szűcs-Vorinka Irén

Kramarenko Viktor,

az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének beszéde

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Már több éve ünnepeljük Önökkel közösen Nemzeti Ünnepünket és az év folyamán a hagyományos ünnepeinket. Minden ilyen alkalom a rendezvények előtti közös imával kezdődik, majd az ezt követő ünneplés, a találkozás és beszélgetés egyre közelebb hoz minket egymáshoz. Az évek során a közösségünk összekovácsolódott, tagjaink bátrabban kérdeznek egymástól, feloldódnak, beszélgetnek és ezáltal sokkal barátságosabb, tiszteletteljesebb kapcsolat alakult ki közöttünk. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy ez év március-áprilisában a magyarországi ruszin közösség 24 településről közel nyolcszázan az Országos Ruszin Önkormányzat és a Szószóló Asszony vendégeként meglátogathatták az Országházat, többen közülük az Önkormányzat székházát, intézményeit is, és alkalmam adódott minden csoporttal eltölteni néhány órát.

Ezen kívül több helyi önkormányzat meghívásának eleget téve ellátogattam több településre, ahol sok barátságos, kedves honfitársammal ismerkedhettem meg. Az idei nemzeti ünnepünket ide, Egerbe, a gazdag történelmi múlttal büszkélkedő városba szerveztük. Meg kell jegyeznem, hogy az itt élő ruszinok sorsközösséget vállalnak a helyi települések közösségeivel, akik Rákóczi kurucait vallják őseiknek. Évszázadok óta a magyarsággal együtt élő, a közös sorsot felvállaló ruszinok a ma újraéledő nyelvükkel és kultúrájukkal a közel 220 világállam által elismert és támogatott közép-európai gondolat elkötelezett hívei.

Ez év februárjában a Nyíregyházi Görögkatolikus Főiskolán a Charta 21 egyesülettel együtt az Országos Ruszin Önkormányzat közös konferenciát szervezett, ahol a ruszinok történetével foglalkozó kutatók tartottak előadást. A konferenciáról a „Magyarok és ruszinok közös úton” című kiadvány is készült, amelynek a digitális változata már elérhető, a nyár folyamán pedig a nyomdai változata is kiadásra kerül. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar emberek is megismerjék annak a ruszin közösségnek a múltját és jelenét, amely évszázadok óta országunk területén él. Hangsúlyozzuk, hogy a magyarok és ruszinok soha nem voltak ellenséges viszonyban, mindig egymás szabadságküzdelme mellé álltak és közös jövőről gondolkodtak.

Ahogy már több alkalommal említettem, mi hálával tartozunk a magyar államnak az irántunk való törődésért, így tudja például Fedinecz Atanáz nevét viselő múzeumunk bővíteni a befogadóképességét, ahová el tudjuk helyezni a Hodinka Antal akadémikus unokája által felajánlott eredeti hagyatékokat. Munkáink folyamatban vannak úgy az átalakítási, mint az átvett dokumentáció leltárba vétele terén is. Az Udvari István könyvtárának sikerült S. Benedek András magánkönyvtárát megvásárolni.  Idén is tervezi a könyvtár az állomány gyarapítását, és kidolgozott egy tartós kölcsönzési tervet a Budapesttől távolabb eső könyvtárak számára is.

A Hodinka Antal Tudományos Intézet kiadta a ruszin helyesírási szótárt. Digitális formában elkészült a magyar ruszin szótár, melynek a nyomtatott változatát tudom, hogy mindnyájan nagyon várjuk, de ahogyan Önök is tudják, hogy a Magyarországon használt ruszin nyelv három nyelvjárásból tevődik össze, így nincs egyszerű dolga a szótáron dolgozóknak, ám ennek ellenére idén a nyomtatott változata is megjelenik. A Ruszin Világ című tájékoztató magazinunk, gondolom Önök is észrevették, formailag és tartalmilag nagyot változott – pozitív irányba.

Az épülő Ruszin Görögkatolikus Közösségi Ház munkálatai ütemezés szerint haladnak. Tető alatt van a ház, a kerítés, a parkoló, már csak a belső utómunkák vannak hátra, őszre tervezzük a debreceni átadást.

A gyerekek nyári táborozására fordítandó összeg 30%-kal nőtt, így nyáron Máriapócson is lehet gyerektábort szervezni. Kihasználva az alkalmat mivel, több helyi polgármester és képviselő is jelen van, rendezvényünkön köszönetet szeretnék mondani nekik, mert figyelemmel kísérik, és nemcsak anyagilag támogatják, hanem többféle módon segítik a településeken működő önkormányzataink munkáját.

A mai ünnepségünkre fellépőként meghívtuk a Bábcsina Szpivánocská gyerekegyüttest Kárpátaljáról – nagyon tehetséges, szeretetre méltó gyerekek, igazi hagyományőrzők, és már többször jártak nálunk, felkészítő tanáruk a Hodinka Díjas Prokop Olga művésznő.

Köszöntjük továbbá Nemes Lilija előadót és Brecko Vitalij harmonika művészt. Elnökként nagy felelősséggel tartozom a Magyarországon élő közösségünk kultúrájának, nyelvének, hagyományainak, hitéletének megőrzéséért, amihez az Önök segítségére is szükségem van.

Örülök, hogy ilyen sokan elfogadták a meghívásunkat és közösen ünnepelhetünk ezen a szép napon és helyen.

Isten áldja meg Önöket!

Fordította: Szűcs-Vorinka Irén

Rázsi Botond,

Eger város alpolgármesterének köszöntője

 

Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők!

2018 a családok éve. A család a legfontosabb kötelék a világon, a vérségi kapcsolatok alapvető identitást és támaszt adnak az embernek. Ez után következik, ehhez hasonlítható egy nemzethez, nemzetiséghez való tartozás, amely tulajdonképpen a családok kiterjedését jelenti. Nyelvi, kulturális szinttel erősíti meg összetartozásunkat, és jelöli ki helyünket a világban. Ami a családok szintjén a kapcsolatok ápolása, a nemzeti, nemzetiségi szinten az anyanyelvhez és a kulturális értékekhez, hagyományokhoz való ragaszkodás. Ezért jó most itt végignézni Önökön, hallani Önöket anyanyelvükön beszélni, népdalaikat hallani, és látni, hogy fontos Önöknek a családi és nemzetiségi identitásuk.

Egyik nemzet vagy nemzetiség sem előrébb való a másiknál, de nem is szorítható háttérbe. A magyarok és a ruszinok a történelem viharaiban ezt mindig kézzelfoghatóan megtapasztalták, és ezért mindig is összetartottak, segítették és segítik most is egymást. Magyarország odafigyel nemzetiségeire, biztosítja jogaikat, segíti, támogatja fennmaradásukat. Ezt bizonyítja az is, hogy 2014 óta, így az idei országgyűlési választások következményeként is, nemzetiségi szószóló képviselheti Önöket a Parlamentben.

Eger városának hasonlóképpen fontosak az itt élő nemzetiségek, büszkék vagyunk arra, hogy számos nemzetiséggel, köztük a ruszinokkal tudunk békésen, együttműködően élni. Ez utóbbi kijelentésemet igazolja, és külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti ünnepüket városunkban tartják meg. Az, hogy ilyen szép számban vannak jelen, pedig azt jelzi, hogy fontos Önök számára a ruszin nemzetiséghez tartozás, fontosak ünnepeik, fontosak hagyományaik megélése.

Érezzék magukat jól nálunk, és ha tetszik mindaz, amit itt tapasztalnak, mondják el mindenkinek, de ha van valami, ami nem, azt mondják el nekem.

Isten éltesse, Isten tartsa meg Önöket és a ruszin nemzetet!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Ruszin Nemzeti Ünnep

Budapest, 2017. május 21.

 

Egy tavaszi verőfényes vasárnap déli 12 órakor megszólaltak a harangok a Budapest Rózsák terei görögkatolikus templom tornyában. A templomot már megtöltötték a Miskolc és környéke, Edelény, Múcsony, Abod, Vámosújfalu és más borsodi, valamint debreceni és szabolcsi ruszin önkormányzatok képviselői. A világhírű Szent Efrém Férfikar csodálatos dallamokkal hirdette Isten dicsőségét a karzatról. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke celebrálta Tivadar Mihály és Szónoczky János Mihály görögkatolikus papok, valamint Salai Szabolcs és Lőrinczi Róbert diakónusok segédletével. Tanításában a vak meggyógyításának evangéliumi üzenetéhez kapcsolódóan a mindennapi dolgok meglátására, mások megsegítésére, Isten titkainak meglátására és felismerésére buzdított.

A Szent Liturgiát követően a Néprajzi Múzeum adott helyet további programjainknak. A ruszin himnusz eléneklése után Kramarenkó Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke köszöntötte közösségünk tagjait. Ezután következett Tircsi Richárd, az EMMI Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője. Az ünnepet jelenlétével megtisztelte Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Dr. Török Tamás, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának titkárságvezetője, Iváncsó Róbert, a Munkácsi Városi Tanács képviselője, bizottsági elnök, a ruszin önkormányzatok, a civil szervezetek elnökei és képviselői.

A kulturális műsorban a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola tanulói (igazgató Rakaczki Mária, betanító tanárok Borbélyné Béres Enikő és Jónás Sándor) ruszin dalokat, énekeket és verseket adtak elő. Gratulálunk és további sikereket kívánunk!  Az ünnep kulturális részét a „Rusznaki” népi zenekar vidám műsora zárta.

A Néprajzi Múzeum gyönyörű freskói, díszítései elkápráztattak bennünket, a néprajzi kiállítás megtekintése pedig sok gyermekkori élményt hozott elő az emlékezetünkből. A program közös étkezéssel és baráti beszélgetéssel ért véget.

 

Szónoczky János Mihály

Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének ünnepi beszéde

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Engedjék meg, hogy megkülönböztető tisztelettel és szeretettel köszöntsem főtisztelendő Dr. Orosz Atanázt, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspökét, Tircsi Richárdot, az  EMMI  főosztályvezetőjét, Giricz Verát, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólóját, Dr. Lyavinecz Sztyepánt, a Ruszin Világkongresszus elnökét, Iváncsó Róbertet, a Munkácsi Városi Tanács képviselőjét, bizottsági elnököt, a ruszin nemzetiségi önkormányzatok megjelent elnökeit, képviselőit és a mai ünnepre érkezett vendégeket.

 

Országos elnökként harmadik alkalommal állok Önök előtt nemzeti ünnepünkön, az előbbi években világossá tettem, hogy milyen elvek, értékek révén szeretném e tisztséget gyakorolni. Most pedig kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak, mit sikerült megvalósítani abból, amit akkor ígértem. Tavaly május 1-től a Hodinka Antal Ruszin Tudományos-kutató Intézet az Országos Ruszin Önkormányzat székházában működik. Volt egy ígéretem, hogy a Magyarországon használt 3 nyelvjárást felhasználva kiadjuk a Magyar-ruszin és a Helyesírási szótárt. Örömmel értesítem, tudatom a közösséggel, hogy a szótárak digitális formában elkészültek, a nyár folyamán nyomdába kerülnek. Az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát sikerült egy hagyatékból olyan ritka magyar és ruszin nyelvű kötetekkel bővíteni, amelyek még az antikváriumban sem kaphatók. A könyvtár látogatók száma is megtöbbszöröződött. A Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közhasznú Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye a névadója hagyatékának és a felajánlásoknak köszönhetően jelentősen gyarapodott. Kezdeményezésünkre egyre több csoport jelentkezik be a távolabb eső településekről hétvégi tárlat megtekintésére, az intézmények vezetőivel és a munkatársakkal a jövőben is sok szeretettel várjuk őket. A Ruszin Világ, a magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapunkban és az ORÖ honlapján folyamatosan tájékoztatjuk közösségünket, az önkormányzatunk aktuális pályázatairól, rendezvényeiről és híreiről. Az előző évekhez képest idén még több diákot sikerült tanulmányi ösztöndíjban részesíteni.

 

Tisztelt ünneplő közönség! Járva az országot, megismerve a területeken és településeken működő ruszin önkormányzat elnökeit képviselői és az ő munkájukat segítő embereket a mindennapi élet legkülönbözőbb területein becsületben helytálló honfitársként ismertem meg legtöbbjüket. Több olyan önkormányzat van, akit úgy látom, hogy 100%-ra teljesítenek. Szeretném megdicsérni a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola jelenlévő vezetőit, a ruszin nyelv és ének tanárait, akik néhány hónappal ezelőtt önként fölajánlották a mai ünnepségünk lebonyolításában való segítséget és szerették volna bemutatni azt az érdemi munkát, amit végeztek és aminek tanúi lehetnek Önök is a mai nap folyamán. Ezen kívül nem maradhat ki a dicséretből Bán Marcsika és Annuska, akik áprilisban Sárospatakon a II. Rákóczi fejedelem szobránál, a nagy létszámú ruszin közösség előtt kíséret nélkül elénekelték a ruszin himnuszt

 

A hitünk, a hagyományaink és a kultúránk megőrzése mellett már többször hangsúlyoztam, hogy anyanyelvünk megőrzése van a legnagyobb veszélyben. A magyar kormánytól minden segítséget megkapunk, és több helyen élnek is vele, hogy akár játékos formában a gyerekek, vagy népdalkörben a felnőttek gyakorolják, és tanulják a nyelvet. Köszönöm mindenkinek, aki eljött a közös nemzeti ünnepünkre. Igyekeztünk idén is egy olyan impozáns helyet választani fővárosunk szívében, a Néprajzi Múzeumot, ahol az ünneplés után tárlat megtekintésére is

van lehetőség. Jó időtöltést kívánok a nap további részéhez.

Isten tartsa meg Önöket!

 

Tircsi Richárd, az EMMI Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője

 

Tisztelettel köszöntöm a hallgatóságot a Ruszin Nemzeti Ünnep Alkalmából!

 

Azon a helyen rendezik meg most ezt a szép eseményt, ahol a legtöbb tudás halmozódott fel a magyarok és a velük élő hazai és kárpát-medencei nemzetiségekről, ahol jól tudják, milyen fontos a közösség és a benne élő ember. A mai nap a ruszin emberekről, a hazai ruszin nemzetiségi közösségről beszélünk, Önöket ünnepeljük.

A ruszin vagy rutén nép történetét a történelmi viharok során megszámlálhatatlan külső esemény alakította. Jelenlegi szülőföldjüket és a Kárpátok vonulatait a magyar honfoglalással közel egy időben, a IX. században már lakták, ugyanakkor őseik egyes feltételezések szerint már a népvándorlás korában, az V-VI. században megérkeztek e területre. A XIII. századtól számított betelepítésükben szerepet játszottak a kenézek és soltészek, akik révén szorgalmas földművelő és állattenyésztő nép telepedett meg a Keleti-Kárpátokban. Az államalakulatok „jöttek-mentek” felettük, de ők mindig maradtak. Sosem volt tartósan önálló anyaországuk, társadalmuk is jobbára egynemű volt, az egyetlen állandóságot és biztonságot életükben a szülőföld és a görögkatolikus egyház összefogó ereje jelentette. Azonban az elmúlt három évszázadban megerősödő öntudatuk, gazdag kulturális és vallási hagyományaik, a magyar önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban tanúsított bátorságuk bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk fontos és hűséges alapkövei.

 

A magyarországi ruszinok nemzeti ünnepe május 22-éhez, a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetéhez kötődik. A ruszinok lakta Beregszászon bontott ugyanis zászlót Esze Tamás 1703-ban ezen a napon, és vette kezdetét a török kiűzése utáni első fontos eseménysorozat, mely a modernkori magyarság önálló nemzetté válásának létjogosultságára hívta fel a világ figyelmét. II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is, akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa is a fejedelemhez hasonlóan a bujdosás lett, vagy a helyben maradóké az elnyomás.

 

A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat, népük megerősödhet. A XIX. századi nemzeti ébredés is a nyelv és az irodalom termékeny táptalajából táplálkozott, melyet Alexander Duchnovics és Adolf Dobrjanszkij neve fémjelez. A kor politikai eseményei és a nemzetiségi autonómia pozitív hozadékait mérlegelni képes belátás azonban a XIX-XX. század fordulóján még hiányzott. Nagyobb baj azonban a ruszinok szemszögéből, hogy bár a gazdasági fejlődés világszínvonalú volt, az egyre népesebb ruszinok között a nyomor nem szűnt meg. A sajnálatos folyamat végeredménye a tömeges elvándorlás, mely csak Amerikára vetítve közel negyedmillió ruszin betelepülését jelentette. De ne feledkezzünk meg a Monarchia más területeire, például Bácskába a jobb élet reményében beköltözőkről sem.         

 

Az I. világháborút követően a méltán megérdemelt önrendelkezést Ruszka Krajna autonóm terület lakossága csak alig egy évig élhette meg; az 1919-es Saint Denis-i Szerződés a frissen életre hívott Csehszlovákiának ajándékozta Kárpátalját annak népével együtt, míg a történelmi osztrák-magyar duális államrendszer ezzel kimúlt. De e kérészéletű autonómia alatt is virágzott a kultúra, létrejött a Kárpátaljai Tudományos Társaság, mely a tájegység mellett az itt élő ruszinok kulturális értékeit és érdekeit volt hivatott megvédeni.  A II. világháború borzalmai után az azt követő szovjet befolyás alatt sínylődő Csehszlovákia, Lengyelország és maga Ukrajna is többszörös lakosságcserével zilálta szét az egykor legalább területi alapon egységes ruszin közösséget, egyházaikat felekezeteikkel együtt szétverték. Az egyszerű ember szívósságát azonban nem tudták legyőzni: az áttelepített ruszinok évekkel később elérték, hogy visszatelepülhessenek szülőhelyükre, és sokan a korábbi lakóházaikat is visszavásárolhatták.

 

Az 1989-es fordulat, majd az azt követő „harmadik ruszin nemzeti ébredés” lassú, de biztos teret nyitott a nemzetiségi politizálásnak és a kulturális autonómiatörekvéseknek. Az 1991-ben először megszervezett Ruszin Világkongresszus azóta kétévente és mindig más országban kerül megrendezésre, jelképezve azt az összetartozást, amelyet nyelvük és kultúrájuk alapoz meg.

 

A XX. század viszontagságai területileg szétszakították ugyan a ruszinok koherens évszázados közösségét, de az utódállamokban továbbra is kitartanak szülőföldjük mellett. A hazánkban élők egyre öntudatosabban építik közösségüket az egyre növekvő anyagi és erkölcsi támogatás révén, melyet államunktól kapnak. Újságot szerkesztenek, tankönyvet adnak ki, iskolát tartanak fenn. 2014-től nemzetiségeink a magyar Parlamentbe önálló képviseleti intézményként szószólókat küldhetnek, akik törvényeket kezdeményezhetnek és rálátásuk, befolyásuk van a nemzetiségi politikára is. Reméljük, hogy a folyamatosan növekvő támogatással összhangban a közösség megmarad, identitásuk erősödni tud, kultúrájuk tovább fejlődik, oktatásuk kiterjedtebbé válik. 

Akkor nyugodtan idézhetjük majd Morus Szent Tamás szavait: „ … a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” Tiszta szívből kívánom, hogy ezt a lobogó lángot még nagyon sokáig adhassák tovább az eljövendő ruszin generációk tagjainak!

Köszönöm, hogy meghallgattak!