Országos Ruszin Önkormányzat - Вседержавноє Русинськоє Самосправованя

Ruszin Nemzeti Ünnep Edelény 2022.

 

  A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény, kisváros a Bódva folyó völgyében. Több környező, apró település csatolásával alakult ki a közigazgatásilag most már egységes, de hagyományos falusi, kertvárosi településszerkezetű város. Nemzetiségi összetétele vegyes. A környező településekről lengyelek, cigányok és jelentős számú ruszinok érkeztek.

  A ruszinok templomot építettek, több generációs családdal gazdagítják a település egyébként is színes palettáját. Ezt a palettát teszi értékessé az a kezdeményezés, hogy a görögkatolikus egyházmegye átvette a helyben évtized óta fennálló gimnáziumot, melyet nagy gondossággal továbbfejlesztve iskolaközpont jött létre. Óvodától a gimnázium befejezéséig, szülői, illetve kollégiumi környezetben, szülőföldi közelségben élhetik meg a gyermekek és a szülők а szellemi fejlődést, amit a görögkatolikus iskolarendszer biztosít a gyermekek megfelelő nevelkedéséhez, növekedéséhez.

  Ez a neves és rangos épületegyüttes aulája adott helyet, fogadta be az ország különböző helyeiről érkező ruszin közösséget, akik minden évben megemlékeznek változó helyszínnel a Rákóczi szabadságharcban a szabadságért küzdött hősökről, Esze Tamásról, aki Beregszászon zászlót bontott a Nagyságos Fejedelem mellett. 

  Ünnepségünk a ruszin himnusz eléneklésével kezdődött. Dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke a Paraklisz végzésének vezetésével kérte a jelenlévőkre és a ruszin közösségre Isten áldását és a Boldogságos Szűz oltalmát, közbenjárását.

  Demeter Zoltán, a terület országgyűlési képviselőjének köszöntő beszédét tisztelettel hallgatták a jelenlévők. Kramarenkó Viktor ORÖ elnök köszöntése és az idei Hodinka Antal díjak átadása után a kulturális műsorokban láthattuk a ruszin közösség által átmentett értékeket.

  Az edelényi Császta Néptáncegyüttes fergeteges táncával ad reményt arra, hogy az ifjúság körében is egyre nagyobb számmal vesznek részt a kultúránkat erősítő néptáncoktatásban. Több nemzetiségre jellemző viselettel az egymás mellett élő kultúrák szépségére hívták fel az őket tapssal jutalmazók figyelmét. 

  Bán Mária és Bán Anna testvérpáros előadásában ruszin nyelven énekeket hallhattak jelenlévők, az ismert énekeket, nótákat a jelenlévők is velük énekelték.

  A Budapestről érkező Ruszinok Ifjúsági Folklór Együttes nagyon szépen kifejlesztett, autentikus ének- és tánckultúrájukból merítve állt színpadra. Köszönet jár a kitűnő és szorgalmas gyermekek kulturális ápolásáért, gondozásáért Szilcer-Likovics Olgának, a csoport vezetőjének. 

  Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Giricz Vera asszony, a Magyar Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Peter Medvigy, a szlovák köztársasági elnök ruszin tanácsadója, a város jegyzője, dr. Vártás József és családja, SzilcerLikovics Olga alelnök asszony és Szónoczki János ORÖ alelnök és az edelényi ruszin önkormányzat elnöke, Kozsnyánszky János, a MROSZ és a sárospataki Ruszin Önkormányzat elnöke, az ORÖ képviselője, számos önkormányzat képviselője. A vendégek érezhették az azt követő vendéglátásban a borsodiak szívélyességét.

  A szózat eléneklésével ért véget a napi közös program.

  Az önkormányzatok egyéni programok szervezésében megtekinthették az edelényi kastélyt, a görögkatolikus templomot, a Szent II. János Pál pápa ereklyét is befogadó római katolikus templomot, a borsodi földvárat a hozzátartozó tájházakkal és a közelében lévő református templomot, illetve sétát lehetett tenni a hírhedté vált Bódva folyó gátján, partján, amely 12 évvel ezelőtt átszakította a gátat, és Petőfi szavaival élve: mint őrült ki letépte láncát.... sepert el mindent, ami útjába került. Ma csendes szelídséggel, megbékélten fodrozza gyöngéden hullámait.

  Ünnepünk erőt adott ahhoz, hogy továbbra is reménységgel valljuk közösségünk egységét, kultúránk szépségét és a jövőbe vetett, teljesülő reménységünket és hitünket.

  Isten áldd meg népünket, nemzetünket!

 Szónoczki János Mihály

 

---

Ruszin Nemzeti Ünnep 2021.

 

Május 29-én a Dunaújvárosi Gárdonyi Géza Görögkatolikus Általános Iskola Aulájában ünnepeltük a legfontosabb ünnepünket. Az ország minden szegletéből érkeztek ruszinok nyitott szívvel, de maszkkal takart arccal. A rendezvény Parakliszszal kezdődött, melyet Kovács István parókus és Tivadar Mihály atya vezetett. A mise után köszöntő beszédében dr. Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője ruszin gyökereiről, a ruszinokról, a nemzetiségek támogatásáról beszélt. Ezután a Hodinka Antal Díjak átadása következett. A díjakat Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke adta át. Az ünnepség záró programja - a „Ruszinok” folklór együttes műsora (művészeti vezetője Szilcer-Likovics Olga) – megérintette azok lelkét is, akik nem tudnak ruszinul, a ruszinokét pedig könnyekig. A magas mesterségbeli tudás, a ruszin zene dallamai, a táncok dinamikája, az énekesek tiszta hangja messzire repítettek a földtől, a gondoktól, a határokon túl… Köszönjük! Az ünnepi ebéden a finom ételek mellett jó volt találkozni, beszélgetni a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal. Reméljük, hogy még találkozunk, de maszkok nélkül! A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős államtitkárság főosztályvezetője, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Kozsnyánszky János, a Magyarországi Ruszinok/Rutének Országos Szövetségének elnöke, Mudra József a Dunaújvárosi RNÖ elnöke. Köszönjük a szervezőknek és a segítőknek a munkát, a ruszinoknak és a vendégeknek a részvételt. A Rondó című műsor az ünnepről tudósítást készített, amit megtekinthetnek az interneten az alábbi címen: https://mediaklikk.hu/video/rondo-2021-06- 03-i-adas/ 

Írta: Giricz Viktor

 

A Ruszin Nemzeti Ünnep fővédnöke Dr. Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. A projekt megvalósulását támogatták: Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyarországi Ruszinok/Rutének Országos Szövetsége Ruszin Kulturális Egyesület Ruszinokért Alapítvány

A.sz.: NKUL-KP-1-2021/1-000012

 

Az egyik legnagyobb ünnepünket, a Ruszin Nemzeti Ünnepet idén a Miskolci Egytetem

Aulájában tartottuk meg. A Ruszin Nemzeti Ünnep fővédnöke Dr. Semjén Zsolt

Nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes volt.

Az ünneplőbe, népviseletbe öltözött félezer vendég méltón ünnepelhetett az impozáns

díszteremben, ahol régi ismerősökkel, közeli munkatársakkal, kedves rokonokkal is

találkozni, beszélgetni lehetett. Az eseményt Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és

Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Nemzetiségi Főosztályának

főosztályvezetője és Dr. Kovács János, a BAZ Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője

köszöntötte kedves, értékes szavakkal. A Ruszin Nemzeti Ünnepet beszédével Giricz Vera, az

Országgyűlés nemzetiségi szószólója nyitotta meg.

A megnyitó után Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Szilcer-

Likovics Olga és Szónoczki János elnök-helyettesek átadták a 2019. évi Hodinka Antal

Díjakat.

A mindenki lelkéhez szóló Parakliszt a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz, a

Miskolci Egyházmegye püspöke végezte. A szertartás végén együtt énkeltük-suttogtuk az ősi

liturgikus szláv nyelven a szent szavakat, imákat, megnyugodhattunk közösségünkben.

Az ünnep záróakkordjait a Kárpátaljai Akadémiai Népi Énekkar dalai, fergeteges táncai,

zeneszámai szolgáltatták. Az előadás végén felharsanó ovációkon és a vastapson túl

szeretnénk most is kifejezni köszönetünket a felejthetetlen előadásért Potapcsuk- Petij Natália

művészeti vezetőnek és karnagynak, az énekeseknek, táncosoknak, zenészeknek.

Nemzeti Ünnepünk megszervezésért mindenki nevében külön köszönetünket fejezzük ki

Szónoczky Máriának, Miskolc MJV és a BAZ megyei területi Ruszin Nemzetiségi

Önkormányzat elnökének és a segítőkész munkatársaknak. Köszönetünk és elismerésünk az

ünnep fiatal és remek műsorvezetőinek is: Medvigy Hannának és Thomázy Grétának, akik

ruszin illetve magyar nyelven konferálták az előadást.

Az ünnepi ebéden látszott csak igazán, hogy milyen sokan ünnepelünk. Az örömteli

találkozások, várva várt viszontlátások vidám zsivaja töltötte meg az egyetem éttermének

különtermét. A kellemesen elköltött ízletes ebéd mellett sok értékes és érdekes gondolat is

terítékre került, az ünneplés mellett nemzetiségünk jelenje és jövője is fontos volt

mindenkinek. A mihamarabbi találkozást várva vettünk búcsút egymástól és Miskolctól.

Írta: Giricz ViktorRuszin Nemzeti Ünnep 

Eger, 2018. május 26.

 

Heves megye székhelyén, Egerben gyűlt össze ebben az évben a hazai ruszin közösség megemlékezni az

1703. május 22-én Beregszászban a Rákóczi szabadságharc mellett zászlót bontó Esze Tamásra és a

Nagyságos Fejedelemre. 

Ünneplésünk az egri bazilikában kezdődött, ahol egyháziszláv nyelvű Szent Liturgián vettek részt az ország

különböző részein élő ruszin közösségek és képviselőik. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő

Trescsula László filkeházai parochus úr

vezette, Orosz-Tóth György abodi és Tivadar Mihály atya budapesti lelkésszel. Szónoczki János Mihály

görögkatolikus pap, az evangélium üzenetéhez kapcsolódva a megbocsátásról, a felebaráti és az ellenség

szeretetéről tanított. Ez tette naggyá népünket, egyházunkat. A fájdalmak, a megaláztatások során elviselt

szenvedések szenteket emeltek egyházunk oltáraira. Krisztustól kapott feladatunk: emlékezni és megbocsátani.

A Szent Liturgián jelenlévők a szent áldozást követően a bazilika mellékhajójában lévő kápolnához vonultak,

ahol az 1696-os máriapócsi csodás könnyezés során, az „átutazásban” lévő ikonról készített másolat található.

Mi, a jelenlévők 400 fős serege, megálltunk az Istenszülő képe előtt és imáinkkal, énekeinkkel köszöntöttük Őt.

A jeles ünnepen énekeinket, imáinkat vezetésében Tóthbegyi Zsolt szolgálata segítette.

Az ünnep további eseményének az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános Iskola aulája adott

helyett. Elsőként Giricz Vera, a Magyarország Országgyűlésének ruszin nemzetiségi szószólója köszöntötte

a jelenlévőket, majd Kramarenko Viktor,

az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke mondott beszédet.

Eger város köszöntőjét Rázsi Botond alpolgármester mondta el. 

Nemzeti Ünnepünk kiemelt vendégei a Kárpátaljáról érkező „Bábcsina szpivanocska” népi együttes volt

Prokop Olga vezetésével, Nemes Lilija népdalénekes és Brecko Vitalij harmonika művész közreműködésével. 

Az együttes színvonalas műsorával tette

hangulatossá és felejthetetlenné nemzeti ünnepünket.

 

 Szónoczky János Mihály

 

 

 

Giricz Vera,

az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója ünnepi beszéde

 

Tisztelt ünneplő közösség!

Örömömre szolgál, hogy hagyományunkhoz híven ismét együtt köszönthetjük nemzeti ünnepünket.

Szent Liturgiánkat ma a páratlan szépségű, jelentős hagyományokkal és történelemmel rendelkező

Egri Bazilikában tartottuk és ebben a modern,

minden igényt kielégítő teremben folytathatjuk ünnepségünket. 

Közösségünk 2000-ben döntött úgy, hogy nemzeti ünnepünket a Rákóczi szabadságharc kezdetének

emlékére május 22-én tartja, hiszen a ruszinok által is lakott Beregszászon bontott zászlót

Esze Tamás 1703-ban ezen a napon,

és kezdetét vette a szabadságharc.

II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is,

akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa, a

fejedelemhez hasonlóan, a bujdosás lett, a helyben maradóké

pedig az elnyomás. 

A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi

dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük

és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat,

népük megerősödhet.

A XII. századtól települtek be ruszinok Magyarországra, az akkori állam határain belülre, és

ez azt jelenti, hogy majdnem 1000 éves történelem köt minket össze. A ruszinok akkor és a

későbbi évszázadokban is –alapvetően - földműveléssel

és állattenyésztéssel foglalkoztak, sosem hagyták cserben a magyar nemzetet, közös sorsot,

közösséget vállaltak nemcsak a jó, hanem a rossz időben is. A ruszinokat általában

II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a Rákóczi szabadságharc kapcsán szoktuk megemlíteni,

de ugyanígy beszélhetünk az 1848-as szabadságharcról is, amikor is a ruszin közösség

ismét tanújelét adta annak, hogy a magyar nemzet rá mindig és mindenkoron számíthat. 

Közösségünket jól jellemzi az is, hogy száz évvel ezelőtt, 1910-ben az akkori népszámlálás

szerint közel 500 000, tehát közel félmillió ruszin lakosa volt a Magyar Államnak. Az ilyen

ünnepek jelzik, hogy közösségünk továbbra is él, megmaradt az élni

akarása és a nemzeti tudata, ragaszkodása az egyházhoz, a vallás erejéhez. 

Közösségünk aktivitását jelzi az a tény, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokra

kiterjesztett nemzetiségi névjegyzék adatai szerint 1006 fő ruszin nemzetiségi választópolgár

regisztrált. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2018. április 8-án

a ruszin nemzetiségi névjegyzéki nyilvántartásban 875 ruszin nemzetiségi választópolgár szerepelt.

Az Országos Ruszin Önkormányzat listájára leadott érvényes szavazatok száma 539, ezzel a

német, roma, horvát, szlovák nemzetiségek után az 5. helyre kerültünk. Szeretném megragadni

az alkalmat, hogy megköszönjem a bizalmat, amelyet igyekszem tevékenységemmel meghálálni.

A szokatlanul magas érvénytelen szavazatok okait jelenleg is vizsgálják a szakértők.

Május 4-én, az Országház Kupolatermében a párt- és nemzetiségi listákról mandátumot

szerzett képviselők és szószólók átvették megbízólevelüket, május 8-án az Országház

Gobelin termében pedig a nemzetiségi szószólók Kővér László, az Országgyűlés elnöke előtt

ünnepélyes keretek között tették le esküjüket.

Magyarország Kormánya az elmúlt hét esztendőben jelentősen növelte a hazai ruszin közösség

életét, kultúráját, identitását erősítő programok megvalósítására fordítható támogatások összegét.

Jól példázza ezt az a tény is, hogy míg 2010-ben 88 millió forint,

addig 2017-ben már 212 millió forint jutott a ruszin nemzetiség támogatására, ami 241%-os

támogatásnövekedést jelent. 

Végezetül szeretném idézni Soltész Miklós államtitkár úr szavait: „ A ruszinoknak az elmúlt

három évszázadban megerősödő öntudata, gazdag kulturális és vallási hagyományai, a magyar

önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban

tanúsított bátorsága bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk

fontos és hűséges alapkövei.”

Szeretném megköszönni Ternyák Csaba egri érsek úrnak és Csizmadia István plébános úrnak

a lehetőséget, hogy nemzeti ünnepünk Szent Liturgiájára a Bazilikában kerülhetett sor,

Szónoczky János Mihály, Trescsula László, Tivadar Mihály

és Orosz Tóth György atyáknak a szolgálatot, Trombitás Bélának, az Egri RNÖ elnökének kiváló

szervezői munkáját, a Kárpátaljáról érkezett „Bábcsiná szpivánocská” („Nagymama énekei”)

folklór gyermek együttesnek és vezetőjének, Prokop Olgának, valamint Nemes Lilija

népdalénekesnek és Brecko Vitálij harmonika művésznek műsorukat, továbbá az ünnep

lebonyolításában résztvevők közreműködését. 

Fordította: Szűcs-Vorinka Irén

 

 

Kramarenko Viktor,

az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének beszéde

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Már több éve ünnepeljük Önökkel közösen Nemzeti Ünnepünket és az év folyamán a hagyományos

ünnepeinket. Minden ilyen alkalom a rendezvények előtti közös imával kezdődik, majd az ezt

követő ünneplés, a találkozás és beszélgetés egyre közelebb

hoz minket egymáshoz. Az évek során a közösségünk összekovácsolódott, tagjaink  bátrabban

kérdeznek egymástól, feloldódnak, beszélgetnek és ezáltal sokkal barátságosabb, tiszteletteljesebb

kapcsolat alakult ki közöttünk. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy ez év március-áprilisában a

magyarországi ruszin közösség 24 településről közel nyolcszázan az Országos Ruszin Önkormányzat

és a Szószóló Asszony vendégeként meglátogathatták az Országházat, többen közülük az

Önkormányzat székházát, intézményeit is, és alkalmam adódott minden csoporttal eltölteni

néhány órát. Ezen kívül több helyi önkormányzat meghívásának eleget téve ellátogattam több

településre, ahol sok barátságos, kedves honfitársammal ismerkedhettem meg. Az idei nemzeti

ünnepünket ide, Egerbe, a gazdag történelmi múlttal büszkélkedő városba szerveztük. Meg kell

jegyeznem, hogy az itt élő ruszinok sorsközösséget vállalnak a helyi települések közösségeivel,

akik Rákóczi kurucait vallják őseiknek. Évszázadok óta a magyarsággal együtt élő, a közös sorsot

felvállaló ruszinok a ma újraéledő nyelvükkel és kultúrájukkal a közel 220 világállam által elismert

és támogatott közép-európai gondolat elkötelezett hívei. Ez év februárjában a Nyíregyházi

Görögkatolikus Főiskolán a Charta 21 egyesülettel együtt az Országos Ruszin Önkormányzat

közös konferenciát szervezett, ahol a ruszinok történetével foglalkozó kutatók tartottak előadást.

A konferenciáról a „Magyarok és ruszinok közös úton” című kiadvány is készült, amelynek a digitális

változata már elérhető, a nyár folyamán pedig a nyomdai változata is kiadásra kerül. Fontosnak

tartjuk, hogy a magyar emberek is megismerjék annak a ruszin közösségnek a múltját és jelenét,

amely évszázadok óta országunk területén él. Hangsúlyozzuk, hogy a magyarok és ruszinok

soha nem voltak ellenséges viszonyban, mindig egymás szabadságküzdelme mellé álltak és

közös jövőről gondolkodtak. Ahogy már több alkalommal említettem, mi hálával tartozunk a

magyar államnak az irántunk való törődésért, így tudja például Fedinecz Atanáz nevét viselő

múzeumunk bővíteni a befogadóképességét, ahová el tudjuk helyezni a Hodinka Antal akadémikus

unokája által felajánlott eredeti hagyatékokat. Munkáink folyamatban vannak úgy az átalakítási,

mint az átvett dokumentáció leltárba vétele terén is. Az Udvari István könyvtárának sikerült

S. Benedek András magánkönyvtárát megvásárolni.  Idén is tervezi a könyvtár az állomány

gyarapítását, és kidolgozott egy tartós kölcsönzési tervet a Budapesttől távolabb eső könyvtárak

számára is. A Hodinka Antal Tudományos Intézet kiadta a ruszin helyesírási szótárt. Digitális

formában elkészült a magyar ruszin szótár, melynek a nyomtatott változatát tudom, hogy mindnyájan

nagyon várjuk, de ahogyan Önök is tudják, hogy a Magyarországon használt ruszin nyelv három

nyelvjárásból tevődik össze, így nincs egyszerű dolga a szótáron dolgozóknak, ám ennek ellenére

idén a nyomtatott változata is megjelenik. A Ruszin Világ című tájékoztató magazinunk, gondolom

Önök is észrevették, formailag és tartalmilag nagyot változott – pozitív irányba. Az épülő Ruszin

Görögkatolikus Közösségi Ház munkálatai ütemezés szerint haladnak. Tető alatt van a ház, a kerítés,

a parkoló, már csak a belső utómunkák vannak hátra, őszre tervezzük a debreceni átadást.

A gyerekek nyári táborozására fordítandó összeg 30%-kal nőtt, így nyáron Máriapócson is lehet

gyerektábort szervezni. Kihasználva az alkalmat mivel, több helyi polgármester és képviselő is

jelen van, rendezvényünkön köszönetet szeretnék mondani nekik, mert figyelemmel kísérik, és

nemcsak anyagilag támogatják, hanem többféle módon segítik a településeken működő

önkormányzataink munkáját. A mai ünnepségünkre fellépőként meghívtuk a Bábcsina Szpivánocská

gyerekegyüttest Kárpátaljáról – nagyon tehetséges, szeretetre méltó gyerekek, igazi

hagyományőrzők, és már többször jártak nálunk, felkészítő tanáruk a Hodinka Díjas Prokop Olga művésznő.

Köszöntjük továbbá Nemes Lilija előadót és Brecko Vitalij harmonika művészt.

Elnökként nagy felelősséggel tartozom a Magyarországon élő közösségünk kultúrájának, nyelvének,

hagyományainak, hitéletének megőrzéséért, amihez az Önök segítségére is szükségem van. Örülök,

hogy ilyen sokan elfogadták a meghívásunkat

és közösen ünnepelhetünk ezen a szép napon és helyen.

 

Isten áldja meg Önöket!

 

Fordította: Szűcs-Vorinka Irén

 

 

 

Rázsi Botond,

Eger város alpolgármesterének köszöntője

 

 

Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők!

2018 a családok éve. A család a legfontosabb kötelék a világon, a vérségi kapcsolatok alapvető

identitást és támaszt adnak az embernek. Ez után következik, ehhez hasonlítható egy nemzethez,

nemzetiséghez való tartozás, amely

tulajdonképpen a családok kiterjedését jelenti. Nyelvi, kulturális szinttel erősíti meg összetartozásunkat,

és jelöli ki helyünket a világban. Ami a családok szintjén a kapcsolatok ápolása, a nemzeti,

nemzetiségi szinten az anyanyelvhez és a kulturális értékekhez, hagyományokhoz való

ragaszkodás. Ezért jó most itt végignézni Önökön, hallani Önöket anyanyelvükön beszélni,

népdalaikat hallani, és látni, hogy fontos Önöknek a családi és nemzetiségi identitásuk.

Egyik nemzet vagy nemzetiség sem előrébb való a másiknál, de nem is szorítható háttérbe.

A magyarok és a ruszinok a történelem viharaiban ezt mindig kézzelfoghatóan megtapasztalták,

és ezért mindig is összetartottak, segítették és segítik most

is egymást. Magyarország odafigyel nemzetiségeire, biztosítja jogaikat, segíti, támogatja

fennmaradásukat. Ezt bizonyítja az is, hogy 2014 óta, így az idei országgyűlési választások

következményeként is, nemzetiségi szószóló képviselheti Önöket a Parlamentben. Eger városának

hasonlóképpen fontosak az itt élő nemzetiségek, büszkék vagyunk arra, hogy számos nemzetiséggel,

köztük a ruszinokkal tudunk békésen, együttműködően élni.

Ez utóbbi kijelentésemet igazolja, és külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti

ünnepüket városunkban tartják meg. Az, hogy ilyen szép számban vannak jelen, pedig azt jelzi,

hogy fontos Önök számára a ruszin nemzetiséghez tartozás,

fontosak ünnepeik, fontosak hagyományaik megélése. Érezzék magukat jól nálunk, és ha tetszik

mindaz, amit itt tapasztalnak, mondják el mindenkinek, de ha van valami, ami nem, azt mondják el nekem.

 

Isten éltesse, Isten tartsa meg Önöket és a ruszin nemzetet! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Budapest, 2017. május 21.

Egy tavaszi verőfényes vasárnap déli 12 órakor megszólaltak a harangok a Budapest Rózsák terei görögkatolikus templom tornyában. A templomot már megtöltötték a Miskolc és környéke, Edelény, Múcsony, Abod, Vámosújfalu és más borsodi, valamint debreceni és szabolcsi ruszin önkormányzatok képviselői. A világhírű Szent Efrém Férfikar csodálatos dallamokkal hirdette Isten dicsőségét a karzatról. Az ünnepi Szent Liturgiát Főtisztelendő dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke celebrálta Tivadar Mihály és Szónoczky János Mihály görögkatolikus papok, valamint Salai Szabolcs és Lőrinczi Róbert diakónusok segédletével. Tanításában a vak meggyógyításának evangéliumi üzenetéhez kapcsolódóan a mindennapi dolgok meglátására, mások megsegítésére, Isten titkainak meglátására és felismerésére buzdított.

 

A Szent Liturgiát követően a Néprajzi Múzeum adott helyet további programjainknak. A ruszin himnusz eléneklése után Kramarenkó Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke köszöntötte közösségünk tagjait. Ezután következett Tircsi Richárd, az EMMI Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője. Az ünnepet jelenlétével megtisztelte  Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Dr. Török Tamás, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának titkárságvezetője, Iváncsó Róbert, a Munkácsi Városi Tanács képviselője, bizottsági elnök, a ruszin önkormányzatok, a civil szervezetek elnökei és képviselői.

 

A kulturális műsorban a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola tanulói (igazgató Rakaczki Mária, betanító tanárok Borbélyné Béres Enikő és Jónás Sándor) ruszin dalokat, énekeket és verseket adtak elő. Gratulálunk és további sikereket kívánunk!  Az ünnep kulturális részét a „Rusznaki” népi zenekar vidám műsora zárta.

 

A Néprajzi Múzeum gyönyörű freskói, díszítései elkápráztattak bennünket, a néprajzi kiállítás megtekintése pedig sok gyermekkori élményt hozott elő az emlékezetünkből. A program közös étkezéssel és baráti beszélgetéssel ért véget.

 

Szónoczky János Mihály

Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének ünnepi beszéde

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

 Engedjék meg, hogy megkülönböztető tisztelettel és szeretettel köszöntsem főtisztelendő Dr. Orosz Atanázt, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspökét, Tircsi Richárdot, az  EMMI  főosztályvezetőjét, Giricz Verát, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólóját, Dr. Lyavinecz Sztyepánt, a Ruszin Világkongresszus elnökét, Iváncsó Róbertet, a Munkácsi Városi Tanács képviselőjét, bizottsági elnököt, a ruszin nemzetiségi önkormányzatok megjelent elnökeit, képviselőit és a mai ünnepre érkezett vendégeket.

 

 Országos elnökként harmadik alkalommal állok Önök előtt nemzeti ünnepünkön, az előbbi években világossá tettem, hogy milyen elvek, értékek révén szeretném e tisztséget gyakorolni. Most pedig kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak, mit sikerült megvalósítani abból, amit akkor ígértem. Tavaly május 1-től a Hodinka Antal Ruszin Tudományos-kutató Intézet az Országos Ruszin Önkormányzat székházában működik. Volt egy ígéretem, hogy a Magyarországon használt 3 nyelvjárást felhasználva kiadjuk a Magyar ruszin és a Helyesírási szótárt. Örömmel értesítem, tudatom a közösséggel, hogy a szótárak digitális formában elkészültek, a nyár folyamán nyomdába kerülnek. Az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát sikerült egy hagyatékból olyan ritka magyar és ruszin nyelvű kötetekkel bővíteni, amelyek még az antikváriumban sem kaphatók. A könyvtár látogatók száma is megtöbbszöröződött. A Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közhasznú Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye a névadója hagyatékának és a felajánlásoknak köszönhetően jelentősen gyarapodott. Kezdeményezésünkre egyre több csoport jelentkezik be a távolabb eső településekről hétvégi tárlat megtekintésére, az intézmények vezetőivel és a munkatársakkal a jövőben is sok szeretettel várjuk őket. A Ruszin Világ, a magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapunkban és az ORÖ honlapján folyamatosan tájékoztatjuk közösségünket, az önkormányzatunk aktuális pályázatairól, rendezvényeiről és híreiről. Az előző évekhez képest idén még több diákot sikerült tanulmányi ösztöndíjban részesíteni. 

 

Tisztelt ünneplő közönség! Járva az országot, megismerve a területeken és településeken működő ruszin önkormányzat elnökeit képviselői és az ő munkájukat segítő embereket a mindennapi élet legkülönbözőbb területein becsületben helytálló honfitársként ismertem meg legtöbbjüket. Több olyan önkormányzat van, akit úgy látom, hogy 100%-ra teljesítenek. Szeretném megdicsérni a Múcsonyi Kalász László Általános Iskola jelenlévő vezetőit, a ruszin nyelv és ének tanárait, akik néhány hónappal ezelőtt önként fölajánlották a mai ünnepségünk lebonyolításában való segítséget és szerették volna bemutatni azt az érdemi munkát, amit végeztek és aminek tanúi lehetnek Önök is a mai nap folyamán. Ezen kívül nem maradhat ki a dicséretből Bán Marcsika és Annuska, akik áprilisban Sárospatakon a II. Rákóczi fejedelem szobránál, a nagy létszámú ruszin közösség előtt kíséret nélkül elénekelték a ruszin himnuszt

 

A hitünk, a hagyományaink és a kultúránk megőrzése mellett már többször hangsúlyoztam, hogy anyanyelvünk megőrzése van a legnagyobb veszélyben. A magyar kormánytól minden segítséget megkapunk, és több helyen élnek is vele, hogy akár játékos formában a gyerekek, vagy népdalkörben a felnőttek gyakorolják, és tanulják a nyelvet. Köszönöm mindenkinek, aki eljött a közös nemzeti ünnepünkre. Igyekeztünk idén is egy olyan impozáns helyet választani fővárosunk szívében, a Néprajzi Múzeumot, ahol az ünneplés után tárlat megtekintésére is

van lehetőség. Jó időtöltést kívánok a nap további részéhez. 

 

Isten tartsa meg Önöket!

Fordította: Janger Bt.

Tircsi Richárd, az EMMI Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárság főosztályvezetőjének köszöntője

 

Tisztelettel köszöntöm a hallgatóságot a Ruszin Nemzeti Ünnep Alkalmából!

 

Azon a helyen rendezik meg most ezt a szép eseményt, ahol a legtöbb tudás halmozódott fel a magyarok és a velük élő hazai és kárpát-medencei nemzetiségekről, ahol jól tudják, milyen fontos a közösség és a benne élő ember. A mai nap a ruszin emberekről, a hazai ruszin nemzetiségi közösségről beszélünk, Önöket ünnepeljük. 

A ruszin vagy rutén nép történetét a történelmi viharok során megszámlálhatatlan külső esemény alakította. Jelenlegi szülőföldjüket és a Kárpátok vonulatait a magyar honfoglalással közel egy időben, a IX. században már lakták, ugyanakkor őseik egyes feltételezések szerint már a népvándorlás korában, az V-VI. században megérkeztek e területre. A XIII. századtól számított betelepítésükben szerepet játszottak a kenézek és soltészek, akik révén szorgalmas földművelő és állattenyésztő nép telepedett meg a Keleti-Kárpátokban. Az államalakulatok „jöttek-mentek” felettük, de ők mindig maradtak. Sosem volt tartósan önálló anyaországuk, társadalmuk is jobbára egynemű volt, az egyetlen állandóságot és biztonságot életükben a szülőföld és a görögkatolikus egyház összefogó ereje jelentette. Azonban az elmúlt három évszázadban megerősödő öntudatuk, gazdag kulturális és vallási hagyományaik, a magyar önrendelkezés számára sorsdöntő szabadságharcokban tanúsított bátorságuk bizonyította, hogy a mindenkori Magyarország számíthat rájuk, nemzetünk fontos és hűséges alapkövei.

 

A magyarországi ruszinok nemzeti ünnepe május 22-éhez, a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetéhez kötődik. A ruszinok lakta Beregszászon bontott ugyanis zászlót Esze Tamás 1703-ban ezen a napon, és vette kezdetét a török kiűzése utáni első fontos eseménysorozat, mely a modernkori magyarság önálló nemzetté válásának létjogosultságára hívta fel a világ figyelmét. II. Rákóczi Ferenc hadi sikereiből kivették részüket a Kárpátok keleti karéján élő ruszinok is, akik között szép számmal harcoltak ruszin földművesek is. A túlélők közül sokak sorsa is a fejedelemhez hasonlóan a bujdosás lett, vagy a helyben maradóké az elnyomás. 

 

A történelem viharai azonban csak megerősítették a hitét a Kárpátok lankáin élő síkföldi dolisnyákoknak, és a bérceken lakó lemkó, bojkó és hucul ruszinoknak abban, hogy nyelvük és vallásuk gyakorlásával kultúrájuk kivirágozhat, népük megerősödhet. A XIX. századi nemzeti ébredés is a nyelv és az irodalom termékeny táptalajából táplálkozott, melyet Alexander Duchnovics és Adolf Dobrjanszkij neve fémjelez. A kor politikai eseményei és a nemzetiségi autonómia pozitív hozadékait mérlegelni képes belátás azonban a XIX-XX. század fordulóján még hiányzott. Nagyobb baj azonban a ruszinok szemszögéből, hogy bár a gazdasági fejlődés világszínvonalú volt, az egyre népesebb ruszinok között a nyomor nem szűnt meg. A sajnálatos folyamat végeredménye a tömeges elvándorlás, mely csak Amerikára vetítve közel negyedmillió ruszin betelepülését jelentette. De ne feledkezzünk meg a Monarchia más területeire, például Bácskába a jobb élet reményében beköltözőkről sem.          

 

Az I. világháborút követően a méltán megérdemelt önrendelkezést Ruszka Krajna autonóm terület lakossága csak alig egy évig élhette meg; az 1919-es Saint Denis-i Szerződés a frissen életre hívott Csehszlovákiának ajándékozta Kárpátalját annak népével együtt, míg a történelmi osztrák-magyar duális államrendszer ezzel kimúlt. De e kérészéletű autonómia alatt is virágzott a kultúra, létrejött a Kárpátaljai Tudományos Társaság, mely a tájegység mellett az itt élő ruszinok kulturális értékeit és érdekeit volt hivatott megvédeni.  A II. világháború borzalmai után az azt követő szovjet befolyás alatt sínylődő Csehszlovákia, Lengyelország és maga Ukrajna is többszörös lakosságcserével zilálta szét az egykor legalább területi alapon egységes ruszin közösséget, egyházaikat felekezeteikkel együtt szétverték. Az egyszerű ember szívósságát azonban nem tudták legyőzni: az áttelepített ruszinok évekkel később elérték, hogy visszatelepülhessenek szülőhelyükre, és sokan a korábbi lakóházaikat is visszavásárolhatták. 

 

Az 1989-es fordulat, majd az azt követő „harmadik ruszin nemzeti ébredés” lassú, de biztos teret nyitott a nemzetiségi politizálásnak és a kulturális autonómiatörekvéseknek. Az 1991-ben először megszervezett Ruszin Világkongresszus azóta kétévente és mindig más országban kerül megrendezésre, jelképezve azt az összetartozást, amelyet nyelvük és kultúrájuk alapoz meg.

 

A XX. század viszontagságai területileg szétszakították ugyan a ruszinok koherens évszázados közösségét, de az utódállamokban továbbra is kitartanak szülőföldjük mellett. A hazánkban élők egyre öntudatosabban építik közösségüket az egyre növekvő anyagi és erkölcsi támogatás révén, melyet államunktól kapnak. Újságot szerkesztenek, tankönyvet adnak ki, iskolát tartanak fenn. 2014-től nemzetiségeink a magyar Parlamentbe önálló képviseleti intézményként szószólókat küldhetnek, akik törvényeket kezdeményezhetnek és rálátásuk, befolyásuk van a nemzetiségi politikára is. Reméljük, hogy a folyamatosan növekvő támogatással összhangban a közösség megmarad, identitásuk erősödni tud, kultúrájuk tovább fejlődik, oktatásuk kiterjedtebbé válik.  

Akkor nyugodtan idézhetjük majd Morus Szent Tamás szavait: „ … a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” Tiszta szívből kívánom, hogy ezt a lobogó lángot még nagyon sokáig adhassák tovább az eljövendő ruszin generációk tagjainak!

Köszönöm, hogy meghallgattak!