Könyvtár
2017. március 02. csütörtök, 00:00

 

Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtára

 

Címe: 1147 Budapest, Gyarmat u. 85/b.

A könyvtár vezetője: Polánszkiné Nádas Ildikó

E-mail címe: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tel: +36-1-468-2636

Nyitva tartás: Hétfő- Csütörtök 9-16, Péntek 9-14. (előzetes egyeztetésre lehetőség van a fenti elérhetőségek bármelyikén)

 

ONLINE KATALÓGUS: http://www.kozteka.hu/mrk/
Elektronikus olvasói katalógusunk a fenti internetcímen a világ bármely pontjáról, a nap bármely szakában elérhető. Adatbázisunkban jelenleg állományunk közel fele megtalálható, a feldolgozás folyamatos.

 

Gyűjtőkörünk (könyvek, folyóiratok, videókazetták, CD-k a következő témakörökben; magyar, ruszin, angol, szlovák nyelveken):

  • ruszin nyelv- és irodalomtudomány, szótárak, kétnyelvűség
  • ruszin nyelvű szépirodalom,
  • a ruszin nép története,
  • a ruszinok lakta területek helytörténete, földrajza, gazdasága
  • ismert ruszinok, tudósok, művészek életrajza
  • ruszin hagyományok (néprajz, népművészet, népviselet, népzene- és tánc, népköltészet, gasztronómia)
  • ruszin kultúra (zene, képző- és iparművészet, építészet, elektronikus média)
  • a görög katolikus vallás, hitélet, templomok, egyházi zene
  • kisebbségkutatás, nemzetiségek együttélése
  • a kisebbségi önkormányzatiság története, jogi alapjai
  • oktatásügy, nyelvkönyvek, tankönyvek
  • ruszin nyelvű sajtó, más magyarországi kisebbségek kiadványai

Szolgáltatásaink, melyek beiratkozást követően minden érdeklődő számára ingyenesen elérhetőek:

  • könyvek és folyóiratok kölcsönzése, hosszabbítása, előjegyzése;
  • helyben olvasás,
  • fénymásolás,
  • irodalomkutatás,
  • témafigyelés,
  • könyvajánlás,
  • rendezvények szervezése.

A könyvtárról:

A Magyarországi Ruszinok Könyvtárát fenntartója, az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, közgyűlési határozattal 2004 januárjában alapította. Az intézménynek az alapító okiratban meghatározott elsődleges feladata, hogy „a ruszin nemzeti kisebbség Magyarországon és a határon túli területeken fellelhető történelmi, néprajzi, hitéleti és szellemi kincseit összegyűjtse, állományba vegye, megőrizze és gyarapítsa; ezeket nyilvános könyvtárként, megfelelően elhelyezve mindenki számára hozzáférhetővé tegye, elősegítve ezzel a kisebbségi célok megvalósulását, valamint a magyarországi egyetemes kultúra és közművelődés gazdagodását.”

Országos feladatkörű szakkönyvtárunk nemzetiségi könyvtárként, a ruszinok, e minden országban kisebbségben élő nép megmaradásának kulturális támogatását tűzte ki célul. Az MRK hiánypótló szerepet tölt be, nem csupán országos, de nemzetközi szinten; egyrészt a kutatómunka támogatásával, másrészt a ruszin identitás megőrzésében nyújtott segítséggel, az anyanyelv és a hagyományok továbbélését, örökítését elősegítve.

A gyűjtemény alapjait kurrens és antikvár vásárlások mellett adományok képzik. Így kerültünk régi könyvek birtokába, melyek legértékesebb darabjait a múzeum őrzi. Jelentős támogatást kaptunk többek között a kanadai ruszin közösségtől, illetve a nyíregyházi főiskolától.

A hivatalos megnyitóra 2006. február 10-én került sor, az ezzel egy időben rendezett Hodinka-konferencia összegyűjtött tanulmányait könyvtárunk kiadóként jegyzi. Könyvbemutatók szervezésével rendszeresen hozzájárulunk a ruszin közösséget érintő kiadványok népszerűsítéséhez. A komlóskai iskolának segítséget nyújtottunk könyvgyűjteményének összeállításához.

2007-ben, beszereztük a Köztéka nevű integrált számítógépes könyvári rendszert, mellyel lehetővé vált a dokumentumok részletes és szabványoknak megfelelő feldolgozása, szolgáltatása. Ennek köszönhetően online olvasói katalógusunk állandó elérést biztosít az érdeklődők, kutatók, diákok, újságírók részére, a világ minden pontján, sokszempontú keresési lehetőséggel. 2008 őszétől felülete ruszin nyelven is elérhető lesz.

Konferencia

2007. december 12-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban rendezett kisebbségi könyvtári konferencián a következő tanulmánnyal képviseltette magát a Magyarországi Ruszinok Könyvtára:

S. Benedek András—Stumpf-Benedek Anna:

Vissza a jövőbe?

Valamivel több, mint egy évtizedig más közművelődési feladatok mellett 1979-től ebben a könyvtárban működött a központosított nemzetiségi könyvtári ellátás elméleti központja is. A nemzeti kisebbségek beolvadását cinizmussal elfogadó, azt a hangzatos automatizmus álnév alá rejtő politika csak ekkoriban kezdett érdemben foglalkozni a kisebbségek helyzetével, általában a kisebbségi kérdéssel. A politikai irányvonal azonban változhat, az addig más irányt képviselő emberek azonban nehezen. Amikor a teljes nemzetiségi könyvtári és ezzel összefüggő közművelődési ellátás feladatkörét áthelyezték az akkori Gorkij Könyvtárba, az alakuló új szervezeti egység vezetőjét kinevezése előtt behívták a nevét gyakran változtató illetékes minisztériumba, ahol a szokványos bíztató mondatok mellett a következő elvárásokkal szembesült: Magyarországon lényegében nincsenek nemzetiségek, vagy ha vannak, azok beolvadása is elkerülhetetlen. Ha ehhez hozzátesszük, hogy minden új feladat megszervezése egy új közösségben nehézségekkel jár, akkor el tudjuk képzelni, hogyan szembesült az új csoport a hazai nemzetiségek igenis létező, valós igényeivel.

A nemzetiségi osztály meggyőződési és elvi okokból az ellátást igénylő kisebbségek mellé állt, a nehézségeket, a beszerzési keretekért folytatott permanens küzdelmet azonban nem deklarálhatta, csak lassan, a gyakorlati feladatok során sikerült kétkedő könyvtárosok, közművelődési aktivisták helyett partnerekre találnia.

A centralizmusnak meg voltak az előnyei és hátrányai is. Ezek közül a legjelentősebb a könyvek központi feldolgozása volt, hiszen a kis falvakban kevés volt a nemzetiségi nyelvet és a szakmát egyaránt ismerő könyvtáros. A könyvek szerzeményezése ugyanakkor a helyi könyvtárosok feladata volt, hiszen a Nemzetiségi Új Könyvek segítségével azt a kisebbségi nyelv ismerete nélkül is megtehették.

Más kérdés, hogy a könyvek útját nagymértékben befolyásoló hazai, illetve anyaországi kereskedelem gyakran befolyásolta az eredeti szándékot. Így érkezett például jelentős tételszámban Magyarországra Brezsnyev „világhírű” trilógiája, élén a Kis Földdel – szlovák nyelven,- amely valószínűleg úgy hiányzott Orosházán és környékén, mint egy falat kenyér.

Ebben a nemzetiségi műhelyben született meg az etnikai és nyelvi kisebbségek könyvtári ellátásáról szóló eddigi legteljesebb összefoglaló, amely külföldi konferenciákon való bemutatás után (pl.: Zágráb) angol nyelven is ismertté vált az európai szakmai közéletben.

A demokratikus centralizmus Gólemjének leomlása azonban maga alá temette a jó és rossz gyakorlatot egyaránt. A hazai nemzetiségi kisebbségeknek át kellett vállalniuk a helyi és központi könyvtárak kérdését. Megyékre lebontva ez az önkormányzatiság keretein belül működhetett, működhet, a központi könyvtárak kérdése azonban bonyolultabbá vált. Azok a nagyobb nemzetiségek, amelyek korábban is érintettek voltak a kisebbségi könyvellátásban, szándékaik és elképzeléseik szerint képesek voltak a továbblépésre. Azok azonban, amelyek csak 1990 után jöttek létre, nem rendelkeztek semmilyen hagyatékkal és hagyománnyal.

Ezek egyike a ruszin. Tudnunk kell, hogy az 1945 után megalakult Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja részben politikai okokból igen korán kettéoszlott. Az északi lett a szlovák s mivel a ruszinokról közben elfelejtkeztek, azokat is a szlovák szövetség tagjaiként kezelték. Kiszállásaink, olvasótábori munkánk közben döbbenten tapasztaltuk ezt; az erős közegellenállás miatt ennek a „félreértésnek” a megszüntetésére csak a rendszerváltás után került sor.

Kezdetben az ORKÖ (Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat) szervezői, aktivistái által behozott, illetve ajándékba kapott könyvek néhány tucat példánya volt látható itt és néhány hasonló adottságú önkormányzat irodáiban. Az országos önkormányzatok méltó elhelyezése után az önkormányzat vezetése folyamatosan törekedett egy színvonalas könyvtár létrehozására, az alkalmi pályázatok és céltámogatások azonban nem tették lehetővé a szervezett munkát.

Minden újonnan alapított kisebbségi könyvtár komoly nehézségekkel néz szembe a gyűjtési profil és a beszerzés terén. Különösen így van ez egy ruszin könyvtár, illetve egészében a célokat és feladatokat behatároló nép, kultúra és történelem viszonylatában. Tudnunk kell, hogy a ruszinok minden országban kisebbségben élnek. Az etnogenezis után kialakult nemzeti-nemzetiségi lakóterület ma alapvetően négy ország közt oszlik meg (Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Románia). Az eredeti lakóterülethez sorolhatjuk a zempléni Komlóskát, valamint több, kisebbségben illetve szórványban lakott települést, alapvetően Észak-Kelet Magyarországon. Tömbben élő, a 18. század óta kitelepült ruszin kisebbségi falvak találhatók Szerbiában (Vajdaság) és Horvátországban. A mintegy 100-150 évvel ezelőtti igen nagy mértékű emigráció következtében jelentős számú ruszin lakik Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Az Osztrák Magyar Monarchiában élő ruszinokat a 18. század végétől erős pánszláv agitációs nyomás érte Bécs, illetve Trianon után Prága asszisztálásával. Ennek következtében az értelmiség körében erős a nagyorosz illetve nagyukrán orientáció. Az addig a nemzetté fejlődés logikus útját járó nép a reformkor után megosztott lett. Egyesek az orosz, mások az ukrán nyelvet és kultúrát fogadták el sajátjukként. Bázisuk azonban igen szűk körű volt, a lakosság tömegei saját nyelvükön beszéltek és minimális szinten írtak-olvastak is. Ez azonban minden esetben dialektus volt. Csak a kiegyezés után és a századfordulón jelentek meg az első kodifikációs kísérletek Csopey László és Hodinka Antal műveiben. Ma, amikor az irodalmi nyelv megteremtésének folyamata folytatódhat, Igor Kercsa irodalmi művekre alapozott, 58 000 szót és kifejezést tartalmazó ruszin-orosz szótárát tekinthetjük példamutatónak.

Egy retrospektiv, több ezer tételes dezideráta-katalógusra alapozott mai gyűjtés azonban számol az előzményekkel is. Gyűjteni kell a különböző korszakok és nyelvkísérletek anyagát egyaránt. Ha mindezt figyelembe vesszük, az így létrehozott könyvtár hiánypótló szerepet tölt be, nem csupán országos, de bizonyos szempontból nemzetközi szinten is egyedülállóan. Feladata a szakmai kutatás, a hazai nyelvkísérletek, értékelések, szintézisek támogatása.

Ugyanakkor a könyvtár nem lehet egyoldalúan tudományos orientációjú. Feladata a ruszin identitás megőrzésének segítése, hiszen a magyarországi ruszinoknak évtizedek közösségi nyelvgyakorlatának szünetelése után szinte újra kell tanulniuk saját nyelvüket és hagyományaikat.

Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat felismerte, hogy mindezeknek a feladatoknak csak intézményi háttérrel tud megfelelni. 2004-ben indult meg a könyvtár és a múzeum tervezése. Ez utóbbiról, amelynek igen szép is színvonalas kiállítási anyaga van, most nem szólunk, csak jelezzük, hogy a két intézménynek közös felügyelője van és a kiállítási anyagban a könyvtár állományába tartozó muzeális értékű könyvek is szerepelnek.

Első lépésként az önkormányzat zuglói központjának földszintjén a könyvtárnak kijelölt kisebb helyiség polcokat, számítógépet és alapvető szoftvereket kapott.

A csekély forrásokból megalapozott állományban szerepelnek antikvár könyvek, örökségek és egyéb adományok (Kanadából Mágocsi István; és a Nyíregyházi Főiskola adományai, a közelmúltban elhunyt tanszékvezető, Udvari István jóvoltából, stb.) Természetesen a könyvtár törekszik a kurrens szakirodalom lehetőség szerinti beszerzése (némileg könnyebbé teszi a helyzetet, hogy a hazai kiadványok jelentős része az ORKÖ támogatásával jelenik meg).

Sajnos az eseti támogatások nem tették lehetővé a folyamatos munkát. Ennek ellenére könyvek feldolgozva és viszonylagos rendben a polcokra kerültek. Az első, szervezett lépések megtétele után a könyvtár ünnepélyes megnyitására 2006. február 10-én került sor.

A megnyitás után a MRK (Magyarországi Ruszinok Könyvtára) még nem rendelkezett önálló költésvetéssel, munkaerővel, így bár az állománya valamelyest gyarapodott, fejlődése ingadozó volt, melyben a kisebbségi önkormányzatok lehetetlen és kiszámíthatatlan állami támogatása, nehéz helyzete volt a meghatározó.

Jelenleg kb. 1000 dokumentum található a könyvtárban, lehetőség szerint viszonylag nagy példányszámban, melyet a közművelődési feladatok megléte indokol. Ebben audiovizuális- és hangzóanyagok is szerepelnek. A könyvtár erőssége a nemzetiségi lapok nagy száma. A feldolgozottság még nem teljes körű.

2007 őszétől az önkormányzat új vezetése is prioritásnak tekinti a közgyűjtemények, így a könyvtár fejlesztését, 2008-tól státuszt kap a könyvtár és költségvetést saját döntési jogkörrel, az új könyvári integrált rendszer beszerzése pedig már meg is történt.

Ez az új helyzet határozza meg az elkövetkező feladatokat is. A saját költségvetési keret megvalósulása lehetőséget ad a beszerzések kontrollálására: alapvető egy kézikönyvtár kialakítása, további antikvár beszerzések; a példányszámok optimalizálása, minden dokumentumtípus gyűjtése a kívánt mértékig.

Stabil együttműködések kialakítása más könyvárakkal (OSZK, OIK, Márton Áron Szakkollégium Könyvtára, más kisebbségek könyvtárai, külföldi könyvtárak).

Az említett zempléni terület kivételével a hazai ruszin kisebbség diaszpórában él. Ezért a MRK feladat az elszórtan élő kisebbség könyvtári ellátásának támogatása is: vasárnapi iskolák, a Komlóskán működő tájház körül szerveződő közösségek segítése egy minimális könyvgyűjtemény kialakításában – elsősorban ruszin nyelvkönyvek, és a görög katolikus hitoktatás számára alkalmas munkák formájában (ebbe a lehetséges használók felkutatása és ösztönzése is beletartozhat).

A hatvanas években módom volt áttekinteni egy egykori ungvári főgimnáziumi tanár hagyatékát. Fülöp Árpád méltatlanul elfeledett alakja az előző századforduló művelődési életének. Domokos Pál Péter barátja volt, székely ezermester, többek közt a manapság oly sikeres csiksomlyói passió felfedezője. Nos, nála találtam meg a Magyar Nemzeti Múzeum néhány kölcsönző céduláját (köztük 16-17. századi kéziratos gyűjteményekét). A mai Széchényi Könyvtár szétsugárzó szerepe akkor több száz kilométerre is elért. A könyvtár tervezésekor ez a példa lebegett előttünk, vajon hogyan valósíthatjuk meg ugyanezt napjainkban, hogyan léphetünk „vissza a jövőbe?” A múlt gyakorlatának jelenben való megvalósításának eszköze az új szoftver és a világháló adta lehetőségek maximális kihasználása.

A könyvár a MTA SZTAKI által fejlesztett Köztéka programot vásárolta meg, kedvezményesen, az ezzel való feldolgozás idén ősszel indulhatott meg. Közös tervünk a ruszin nyelvű keresőfelület létrehozása. Ez az integrált rendszer internetes felületen működik, így a SZTAKI szerverén keresztül a nap 24 órájában, a világ bármely pontján elérhető, kereshető lesz az adatbázisunk (Kanada, pl.). Legfontosabb partnerünk, az OIK egy rokon szoftvert, Huntékát használ, így az adatcsere is könnyebben bonyolítható lesz. Felmerült egy, a Köztékát (vagy kompatibilis programot) használó, magyarországi nemzetiségi könyvárak összefogásával kialakítandó közös keresőfelület létrehozásának lehetősége is. És természetesen maga a részletes, szükség esetén analitikus feldolgozás jó táptalajt ad a tudományos kutatásokhoz. Értelemszerűen egy vidéki egyetemista, egy érdeklődő újságíró, egy külföldi tudós számára hatalmas előrelépés lesz egy ilyen adatbázisban keresni interneten, s csak a biztos információ birtokában látogatni el a könyvárba, vagy könyvtárközi kölcsönzést indítani, másolatot rendelni. A program az interneten elérhető dokumentumoknak az adatbázisba történő beépítését is lehetővé teszi szükség esetén. Reméljük, az anyagi és személyi feltételek egyaránt előremozdítják majd a munkánkat, hosszútávon is.

Információk más könyvtárakról

Az MRK mellett az alábbi könyvtárak internetes katalógusában is értékes információk találhatók a ruszinságról:

  • Országos Idegennyelvű Könyvtár: www.oik.hu
  • Magyar Elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu
  • Nemzeti könyvtárak:

Magyarország: www.oszk.hu

Ukrajna: www.nplu.kiev.ua

Oroszország: www.nlr.ru

Szlovákia: www.snk.sk

Románia: www.bibnat.ro

Kanada: www.collectionscanada.gc.ca

USA: www.loc.gov

Könyvajálónk:

(S. Benedek András írása a 2007-es Ruszin Almanachról)

Az utóbbi években a Ruszin Almanach megjelenése, a közművelődési életben való jelenléte fontos kulturális eseménnyé vált. Az egykor kerületi kiadványként indult, a kalendárium-jelleg több változatát is kipróbáló évkönyv lényegében a mostani (2007-es) formájában vált teljesen éretté, a forma, a tematika, a belső szerkezet egységét tükröző éves mérleggé és olvasmánnyá. Ez utóbbi az, amelyet a klasszikus kalendárium-jellegből megőrzött, míg belső tartalma a hagyományok megbecsülésére és teljesebb megismerésére biztat.

Az első fejezet csak formájában emlékeztet a klasszikus évkönyvek jubileumi adattárához. Mintegy a kiadvány harmadát kitöltő, az évfordulókhoz, vagy az éven belüli dátumokhoz kapcsolódó rövid szócikkek valóságos lexikont alkotnak. Megtalálhatjuk benne mindazt, amire egy újraszerveződő nemzeti kultúra építhet.

A könyv további részében a ruszin kultúra nagyjaira emlékező, illetve ismeretlen vagy kevésbé ismert kulturális jelenségeket bemutató cikkek, tanulmányok követik egymást, megvalósítva az adattártól a mélyebb megismerés felé vezető út folyamatát. Ezek az írások ugyanakkor gyakran a vitákon át vezető kultúraépítés folyamatának dokumentumai is. Egészében a kiadvány különböző jellegű írásai harmonikus, emberközeli olvasmányok, bár színvonalukban, tartalmi gazdagságukban jobbak a hasonló népkönyvek anyagánál.

A kárpátaljai kultúra kiemelkedő műformái a képzőművészetben találhatók meg. A magas szinten kivitelezett illusztrációk nem csak a jubileumok kapcsán bemutatott művészek képeit reprodukálják, de a hazai ruszin festők alkotásainak bemutatását is felvállalják.

A képeknél, illusztrációknál tapasztalható míves kiadói munka a könyv egészére is vonatkozik. Szép kivitelű és színvonalas könyv a 2007-es almanach, az utóbbi évek legjobb hasonló kiadványa.